Dávid Benjámin - Kiss Gábor Ferenc - Lengyel Ádám (szerk.) (2021):
"Sapere aude" A Szegedi Történészhallgatók Egyesületének Második Konferenciája tanulmánykötete.

152 oldal
ISBN 978-615-6060-49-5 [print]
ISBN 978-615-6060-50-1 [online pdf]

Könyv letöltése

Laki László (2021):
A "színlelt" szocializmusból a "színlelt" kapitalizmusba.

399 oldal
ISBN 978-615-6060-38-9 [print]
ISBN 978-615-6060-39-6 [online pdf]

Könyv letöltése

Krámli, Mihály (2021):
Austro-Hungarian Battleships and Battleship Designs 1904-1914.

195 oldal
ISBN 978-615-6060-43-3 (print)
ISBN 978-615-6060-44-0 (online PDF)

Könyv letöltése

Pászka Imre (2020):
Együtthatás - reprezentációk II.
A Kárpát-medence a természet és a történelem muhelyében (Kis jégkorszak - járványok)

432 oldal
ISSN 2061-2621
ISBN 978-615-6060-34-1 [print]
ISBN 978-615-6060-35-8 [online pdf]

Könyv letöltése

Pászka Imre  2020):
Együtthatás - reprezentációk I. (második kiadás)
A Kárpát-medence a természet és a történelem muhelyében (Kis jégkorszak - létfenntartás)

518 oldal
ISSN 2061-2621
ISBN 978-615-6060-02-0 [print]
ISBN 978-615-6060-03-7 [online PDF]

Könyv letöltése

Doru Radosav (2020):
Barátságok könyve. Interetnikus értelmiségi szolidaritás a 17. századi Erdélyben

Formátum: B5
222 oldal
ISBN 978-615-6060-20-4 [print]
ISBN 978-615-6060-21-1 [online PDF]

Könyv letöltése

Dávid Benjámin - Kiss Gábor Ferenc Lengyel Ádám (szerk.) (2019):
„Sapere aude” A Szegedi Történészhallgatók Egyesületének Első Konferenciája tanulmánykötete.

Formátum: B5
155 oldal
ISBN 978-615-6060-13-6 [print]
ISBN 978-615-6060-14-3 [online PDF]

Könyv letöltése

Gazsó Ferenc (2019):
Iskola, társadalom, rendszerváltás

Formátum: B5
488 oldal
ISBN 978-615-6060-07-05 (print)
ISBN 978-615-6060-08-2 (on-line PDF)

Pászka Imre (2019):
Együtthatás-reprezentációk I.

Formátum: B5 (Keménytáblás)
515 oldal
ISBN 978-615-6060-02-0 (print)
ISBN 978-615-6060-03-7 (on-line PDF)

Juhász Péter (2019):
Anonymus: fikció és realitás. Az Álmos-ág honfoglalása

Formátum: B5
144 oldal
ISBN 978-615-5372-96-4 [print]
ISBN 978-615-5372-97-1 [online PDF]

Könyv letöltése

Jancsák Csaba (2016):
Az 1956-os forradalom indítószikrája a szegedi MEFESZ

Formátum: B5, keménytáblás kiadás
272 oldal
ISBN 978-615-5372-64-3 (print)
Kiadói ár: bruttó 3000 Ft

A könyv szerzője Jancsák Csaba PhD (1972) szociológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport vezetője. A kötet az 1956. október 16-án alakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) történetének idővonalát követi végig, bemutatva a szervezet megszületésének történetét, valamint a diákok által megfogalmazott követelések formálódásának és országos hatókörűvé válásának útját, illetve a MEFESZ értékvilágát, a szervezet utóéletét és a megtorlás eseményeit - a résztvevőkkel készített interjúk és korabeli dokumentumok, valamint levéltári források segítségével. A kötet dokumentummellékletében a MEFESZ magyarországi egyetemeken megfogalmazott követeléseinek és a diákgyűlésekről szóló sajtómegjelenések eredeti dokumentumainak képei szerepelnek. A kötet olvashatóságát 784 magyarázó lábjegyzet és 268 személynévből álló névmutató segíti.

Könyv letöltése

Jancsák Csaba [szerk] (2016):
A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (1956) életútinterjúk tükrében

Formátum: B5, keménytáblás kiadás
226 oldal
ISBN 978-615-5372-65-0 (print)

A kötetben az 1956. október 16-án alakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) létrehozásának egykori kezdeményezőivel, vezetőivel, tagjaival készült interjúk szerepelnek. A beszélgetések során – túl az 1956-os forradalom indítószikráját jelentő MEFESZ szervezet- és eseménytörténetének feldolgozásához nyújtott alapvető információkon – interjúalanyaink értékorientációikról valamint a családi, illetve az egyetemi közösség meghatározó szerepéről is vallanak. A kötetben szereplő interjúk alanyai: Ambrus János (egykori szegedi orvostanhallgató), Aszalós János (egykori szegedi matematika-fizika szakos hallgató), Bujdosó Alpár (egykori soproni mérnökhallgató), Csete Iván (egykori szegedi orvostanhallgató), Hajtó Ödön (egykori műegyetemi mérnökhallgató), Hámori Károly (egykori szegedi orvostanhallgató), Horváth Tamás (egykori szegedi joghallgató), Kiss Tamás (egykori szegedi joghallgató), Pusztai Éva (egykori szegedi vegyészhallgató), Tóth Imre (egykori szegedi joghallgató) .

Könyv letöltése

Tóth Sándor (2016) :
A magyar törzsszövetség politikai életrajza

Formátum: B5, keménytáblás kiadás
632 oldal
ISBN: 9786155372582 (print)

ATóth Sándor László a szegeid egyetem tanára a korai és a 16-17. századi magyar történetet (15 éves háború) kutatja, több monográfiája látott napvilágot. Jelen nagyszabású szintézise a források és a szakirodalom alapján újszerű képet ad a steppei típusú magyar szövetségi állam életrajzáról „megszületésétől” (830-as évek vége) egészen „elhalásáig”, a 11. század elejéig, amikor új politikai szervezetté, keresztény királysággá alakult át. A politikai életrajz követelményeinek megfelelően részletesen bemutatja a 9. század kiváló fejedelmeit, különösképpen Levedit és Árpádot, a törzsszövetség meghatározó kapcsolatait a kazár nagyhatalommal. Különös hangsúlyt kap a Kárpát-medencei honfoglalás részletes elemzése. A szerző alaposan tárgyalja a nemzetségekből és törzsekből felépülő Hétmagyar és Kavar törzsszövetség bonyolult struktúráját, működését, fejedelmi tisztségeit (nagyfejedelem, gyula, karha, kündü) és tisztségviselőit. A kötet kitér a honfoglaláskori, nomád gazdaság és társadalom bemutatására is. Részletesen elemzi a 10. századi magyar hadjáratokat, az ún. kalandozásokat, és azok hátterét. A monográfia az államalapítás külső és belső hátterének bemutatásával, Géza és István uralkodásának elemzésével zárul.

A könyvet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban és az Emlékparktól lehet megvásárolni.
www.opusztaszer.hu

T. Horváth Ágnes (2016):
Augustus Foruma Rómában

Formátum: B5
618 oldal
ISBN 978-963-9573-63-5 (print)

Könyv letöltése

Pászka Imre (2016):
A társas világ környezetei

Formátum: B5
ISBN 978-615-5372-49-0 (print)

Könyv letöltése

Andaházi Szeghy Viktor:
A magyar királyi honvédség részvétele a Szovjetunió elleni támadásban. 1941. június-december
Belvedere Meridionale. Szeged, 2016.

Formátum: B5
228 oldal
ISBN 978-615-5372-52-0
Kiadói ár: bruttó 3000 Ft

Könyv letöltése

Andaházi Szeghy Viktor a Hadtörténeti Könyvtár vezetője, hadtörténész. Kutatási területe a 20. század első felének magyar hadtörténelme. Jelen monográfiában az 1941. évi Szovjetunió elleni német támadásban való magyar részvételt vizsgálja. A kötet részletesen ismerteti a német Dél Hadseregcsoport kötelékében működő Kárpát-csoport és a magyar királyi I. gyorshadtest keleti fronti tevékenységét. A szerző a korabeli magyar haderő legmodernebb fegyvernemének, a gyorscsapatok harcának bemutatásával a hadtörténetírás egy eddig elnagyolt területén igyekszik tiszta képet teremteni, az események után 75 évvel.

K. Farkas Claudia
Jogfosztástól a zsidó iskolákig.
Fajvédelem és oktatáspolitika a fasiszta Olaszországban.
Belvedere Meridionale. Szeged, 2015.

141 oldal
ISBN 978-615-5372-29-2 [print]
Átadási ár: bruttó 1575 Ft (1500 Ft + ÁFA)

Kiss Gábor & Vincze Gábor
"kedves bajtársim, kössétek be sebem..."
A Nagy Háború emlékezete
Belvedere Meridionale. Szeged, 2015.

197 oldal.
ISBN 978-615-5372-27-8 [print]
ISBN 978-615-5372-28-5 [online pdf]

Könyv letöltése

Kiss Gábor Ferenc:
„Gyalog, lovon, autón, biciklin, vasúton…”
A magyar királyi Honvédség gyorscsapatai
Belvedere Meridionale. Szeged, 2014.

212 o.
ISBN 978-615-5372-22-3
Kiadói ár: Bruttó 2100 Ft

Könyv letöltése

Kiss Gábor Ferenc monográfiája a magyar királyi Honvédség történetének egy izgalmas korszakába vezeti el az olvasót. A tudományos igénnyel megírt mű az akkor egyik legkorszerűbbnek számító fegyvernem, a gyorscsapatok (páncélosok, gépkocsizó lövészek, huszárok, kerékpárosok) megalakulását, fejlődését mutatja be annak gyakorlati alkalmazásán keresztül. A kötet lapjain nem csak egy modern fegyvernem története bontakozik ki, hanem az 1938-1941 közötti terület-gyarapodásások hadtörténetének az utókor számára is tanúságos oldala. A tárgyalt korszak eseményeinek ismerete ugyanakkor segít megérteni a Honvédség második világháborús szereplésének hátterét is.

Kiss Gábor Ferenc (szerk):
Kézikönyv a 2. Világháború hadtörténetéhez. Tények, adatok, források
Belvedere Meridionale. Szeged, 2014.

246 o.
ISBN 978-615-5372-20-9
Kiadói ár: Bruttó 2625 Ft

Könyv letöltése

Kiss Gábor Ferenc szerkesztésében megjelent adattár a második világháború hadtörténetének, katonai események megértéséhez, elemzéséhez tartalmaz fontos, vagy bizonyos esetekben nélkülözhetetlenek adatokat. Az adatgyűjtés főbb csomópontjait a diplomácia-történet, a gazdasági adatok, a szemtanúk visszaemlékezései és a hadijog és az áldozatok témaköre képezi. A kötetet részletes haditechnikai adattár zárja, mely fegyvernemenként és országonként nyújt képet a korabeli fegyverzetről.

Halmágyi Miklós:
Mi és ők. Azonosság és idegenség az első évezred fordulóján
Belvedere Meridionale. Szeged, 2014.

344 o.
ISBN 978-615-5372-25-4
Kiadói ár: Bruttó 2100 Ft

Miért fontos számunkra az első ezredforduló kora? A magyarság számára leginkább Szent István koronázása miatt, de 1000-ben vette fel a kereszténységet Izland, és ekkoriban szelte a tengert Leif Erikson hajója Grönlandtól nyugat felé, hogy partra szálljon Vinlandon, vagyis Amerikában. Hogyan látták egymást ekkor a különféle európai népek fiai? Meddig terjedt a látókörük? Mit tartottak magukénak, és mit éreztek maguktól idegennek? Ezekre a kérdésekre keres választ ez a kötet, közelebb hozva a korszak több fontos történetírójának gondolatait. Olvashatunk csatakiáltásokról, harcelőtti imákról, hittérítésről, világiak nyelvtudásról, idegenekre használt irodalmi fordulatokról, végítélettel kapcsolatos gondolkodásról stb.

Halmágyi Miklós:
Középkori eredetmondák. Gondolatok magunkról és másokról.
Belvedere Meridionale. Szeged, 2014.

168 o.
ISBN 978-615-5372-12-4
Könyv letöltése

Halmágyi Miklós könyvében a magyarság középkorból származó eredetmondáit vizsgálja
történeti kontextusban. A szerző nem arra keresi a választ, hogy mely eredetmondának volt igaza, hanem azt igyekszik megérteni és bemutatni, hogy a középkori ember hogyan gondolkozott, milyen volt a világképe. A szerző az alábbi eredettörténeteket vizsgálja: a bibliai személytől való származtatás, a szkíta-tudat, a hun-hagyomány és a trójaiaktól való eredeztetés.

Miklós Péter (szerk.):
A hazáért és a szabadságért. Tanulmányok II. Rákóczi Ferencről, koráról és emlékezetéről.
Belvedere Meridionale. Szeged, 2013.

238 o.
ISBN 978-615-5372-02-5
Kiadói ár: Bruttó 2856 Ft

Kötetünk a Rákóczi-szabadságharc lezárulásának háromszázadik évfordulójának állít emléket. A közölt tanulmányok első része hadtörténeti tárgyú, a második rész a Rákóczi-szabadságharc történetének földrajzi és regionális politikai hátterét mutatja be. Az utolsó, harmadik rész pedig politikatörténeti, diplomáciatörténeti és művelődéstörténeti szempontból vizsgálja témánkat.
A kötet szerzői: Dr. Bagi Zoltán Phd, Dr. Bogoly József Ágoston CSc, Dr. Czigány István PhD, Dr. Gebei Sándor DSc, Dr. Gulyás László PhD, Dr. Gyulai Éva PhD, Dr. Heka László PhD, Dr. Kis Domokos Dániel Phd, Dr. Marjanucz László CSc, Dr. Mészáros Kálmán Phd, Dr. Miklós Péter Phd, történész, Dr. Nagy Miklós Mihály CSc, Dr. Péter Katalins DSc, Dr. Várkonyi Ágnes DSc, Dr. Sarnyai Csaba Máté PhD, Dr. Tóth Sándor László CSc.

T. Kiss Tamás:
Frontvonalban. Molnár Mihály élete dokumentumok tükrében.
Belvedere Meridionale. Szeged, 2013.

223 o.
ISBN 978-963-9573-95-6
Könyv letöltése

Molnár Mihály az első világháborús honvédtiszt életútja tárul fel elénk a könyvben. A háborús évek történetét, a frontélményeket az egykori katonatársak és saját visszaemlékezései idézik fel, a további éveket fényképek dokumentumok, a családtagokkal készült interjúk elevenítik meg. Molnár Mihály a XX. század szinte minden sorsfordító eseményét, embert próbáló kataklizmáját megélte: a második világháborút ugyanúgy, mint 1956 forradalmát. Életét és pályáját az ismétlődő újrakezdések, nekirugaszkodások jellemezték. Sorsa jól példázza, miként alakította-gyúrta a történelem egy ember életét a korszak Magyarországán, hogyan tették lehetetlenné a hatalmi tényezők változásai egy emberi életpálya teljessé válását.

Nagy Edit:
Moralitás és időbeliség – Etikatörténet-szövevények.
Belvedere Meridionale. Szeged, 2012.

248 p.
ISBN 978-963-9573-87-1
Kiadói ár: bruttó 1890 Ft

A nyugati gondolkodás- és létmód – Hegek szerint – akkor kezdődött, amikor az idő elve megjelent az emberi világban. Az etika születésének korában olyan radikális változások történtek, amelyek együttesét görög csodaként szokás leírni. A világra, ismereteire és a saját életére, sorsára rálátó ember teremthette meg az időbeliséget, kísérelhette meg életét – Nietzsche meghatározásával – ígéretet tenni képes lényként élni. Amikor a nyugati filozófia történetében az etika, a morált választó magánember születéséről esik szó, Szókratészról, követőiről és a vele vitatkozókról kell, hogy szó essék, de arról a korról is, amelyben kérdéseik felvetődhettek. Az ókori görögök időbeliséghez való viszonyulása is megváltozott, éppen ez teszi indokolttá Nagy Edit etikatörténet-szövevényeinek visszatérő kérdését: Mi fűzi össze a moralitást és az időbeliséget? Az etika történetében újabb és újabb örökösei születtek az ironikusan bábáskodó ókori bölcsnek: Diderot(Szókratész), vagy a modern (Dán)Szókratész, Kierkegaard és számos irodalmárról is leírható, hogy a szókratészi tevékenység folytatását/megújítását választották feladatul. Könyve utolsó fejezetében Nagy Edit ilyen irodalmárok munkáiról ír: Madách Imre Az ember tragédiája, Karinthy Frigyes Mennyei riportja és Ottlik Géza Iskola a határon című regénye segítségével érinti a morálválasztás lehetségességét, ezzel együtt a személyiségetika illusztrálásának problematikáját. Nagy Edit kötete mindazoknak ajánlható, akiket a morális problémák irodalmi ábrázolása érdekel. Szókratész(ok), szofisták, Platón, Arisztotelész, a sztoikusok, Szent Ágoston, Spinoza, Kant, Diderot, Kierkegaard, és Nietzsche erkölcsfelfogásáról olvashatunk a kötetben, nem kinyilatkoztatásszerű leírásokat, hanem gondolkodtató, esztétikus stílusban megírt elemzéseket.

Molnár Gábor:
A Déli Közös Piac (MERCOSUR) és Latin-Amerika gazdasági integrációi.
Belvedere Meridionale. Szeged, 2012.

239 p.
ISBN 978-963-9573-79-6
Kiadói ár: bruttó 1800 Ft

Molnár Gábor 1997-2003 között tanult és dolgozott Dél-Amerikában. A jezsuiták vezette Javeriana Egyetemen (Bogota, Kolumbia) nemzetközi kapcsolatokból M.A. fokozatott szerzett (2003). Tudományos kutatásai Latin-Amerika társadalmi, kulturális és gazdaságföldrajzi kérdéseire irányulnak, valamint a szubkontinens nemzetközi rendszerben kibontakozó kapcsolatainak vizsgálatára. A szerző Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetében doktorált (2010). PhD értekezését Latin-Amerika integráció földrajzából írta. Most publikált munkája disszertációjának könyv formában megjelenő változata.

Szabó Tibor:
Olaszország politikatörténete.
Belvedere Meridionale, 2012.

196 p.
ISBN 978-963-9573-82-6
Kiadói ár: bruttó 1575 Ft

A történeti és a politikatudományi szakirodalomban igencsak elhanyagolt területnek számít Itália, az egységes nemzetállamként csak a XIX. Században létrejött Olaszország. A XX. Századról írt jelentős magyar vagy külföldi történészek tollából született monográfiák csak érintőlegesen,- véleményünk szerint – jelentőségéhez nem fogható mértékben foglalkoznak az olasz történeti, politikatörténeti kérdésekkel. Jelen kötet abból a célból született, hogy az ország, az egységes Olaszország történeti, politikai, társadalmi és részben kulturális aspektusait fő vonalaiban és egységben mutassa be az Olvasónak.
Meggyőződésünk szerint Olaszország társadalmi-politikai fejlődése olyan sajátosságokat mutat, különösen az utóbbi időszakban, amelyek igen tanulságosak és sok vonatkozásban egészen közel állnak a hazai társadalmi-politikai viszonyok néhány problémájához. Reméljük, hogy az Olvasó a politikatörténeti és politológiai aspektusokon túl olyan szempontokat is talál majd e kötetben, amelyek az olasz politika sajátosságairól, az olasz társadalomról és (politikai) kultúráról eddig kialakított képet némileg befolyásolják, esetleg módosítják.

Jancsák Csaba (szerk):
MEFESZ 1956 Szeged - A szegedi szikra.
Belvedere Meridionale, 2011.

102 p.
ISBN 978-963-9573-77-2
Kiadói ár: bruttó 1050 Ft

A legutóbbi tizenöt évben a Belvedere Meridionale periodika körül a Szegedi Tudományegyetem történelem illetve társadalomtudományi képzésben részt vevő hallgatóinak sora olvasta, elemezte, kutatta a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének történetét.
2001 óta a MEFESZ megalakulásának napja, október 16-a a Szegedi Tudományegyetem hivatalos ünnepe (A hallgatói önkormányzatiság és egyetemi autonómia napja). E napon a MEFESZ egykori tagjai, szervezői a mai egyetemi polgárok, oktatók és hallgatók az Ady téren felállított MEFESZ-emlékműnél találkoznak, majd az Auditorium Maximumban (a MEFESZ születésének helyszínén) emlékeznek.
E szerkesztett kötet a MEFESZ megalakulásának 55. évfordulója tiszteletére készült.
E kötettel a forradalmi egyetemi ifjúság tettei és a megtorlás áldozatainak emléke előtt tisztelgünk.
A kötet szerzői: Szolcsányi János, Lipták Béla, Székelyhidi Ágoston, Sólyom László, Jancsák Csaba.

Zalai Anita:
Politikai pártok Spanyolországban 1931-1936.
Belvedere Meridionale, 2011.

262 p.
ISBN 978-963-9573-22-2
Kiadói ár: bruttó 2100 Ft

Zalai Anita e kötete a főszerepet játszó politikai pártok történetének, keletkezésének és szerepének bemutatásával új összefüggésekre világít rá, és ezáltal érthetőbbé teszi nem csupán a köztársaság, hanem az azt követő polgárháború történetét is. A szerző kutatásai során spanyolországi levéltárak, illetve a Magyar Országos Levéltár dokumentumaira, valamint a korabeli sajtóorgánumokra támaszkodott. A munka értékét tovább emeli a spanyolországi események magyarországi visszhangjának bemutatása. A kötet hézagpótló jellegű, új információkkal gazdagítja mind a spanyol történetírást, mind a magyar hispanisztikai kutatásokat.

Kiss Róbert Károly – Vajda Tamás (szerk):
Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola története.
Belvedere Meridionale, Szeged, 2010.

2008 novemberében jeles évfordulót ünnepelt a hazai pedagógiai és neveléstörténeti szakma, valamint a szegedi érdeklődő közönség. Nyolcvan évvel korábban nyitotta meg kapuit a Budapestről Szegedre költöztetett Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, amely magas színvonalú kutató, oktató és nevelő tevékenységének köszönhetően a város tudományos közéletének egyik meghatározó, országosan ismert és elismert jelképévé vált. A főiskola jogutódaként működő Juhász Gyula Pedagógusképző Kar és Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltára a jeles évforduló alkalmából 2008. november 18-án egynapos felsőoktatás-történeti tudományos konferenciával emlékezett meg a főiskolai pedagógusképzés Szegedre kerüléséről, valamint az 1928 és 1947 közötti két évtizedéről.
Kötetünk célja, hogy bemutassa azt az 1928 és 1947 között különböző oktatási intézmények (gyakorló polgári iskola, tanárképző főiskola, egyetem, tanítóképző intézet) szoros és összehangolt együttműködésével megvalósuló oktatási és nevelési munkát, amely a főiskolai pedagógusképzés történetének egyik legfényesebb, elismerésre leginkább számot tartó, mégis napjainkig méltatlanul mellőzött korszakává teszi a vizsgált két évtizedet.
A kötet szerzői: Jancsák Csaba, Kiss Róbert Károly, T. Kiss Tamás, Ladányi Andor, Miklós Péter, T. Molnár Gizella, Nóbik Attila, Vajda Tamás, Zsidi Vilmos.
.        

Miklós Péter (szerk.):
Újragondolt negyedszázad - Tanulmányok a Horthy-korszakról.
Belvedere Meridionale, 2010.

„Egy történeti korszak vizsgálatának számos feltétele van, s többek között a közvéleménynek is tisztában kell lennie azzal, hogy az adott kérdés a politika vagy a történettudomány körébe tartozik-e? Napjainkban a Horthy-korszak iránt ismét megélénkült az érdeklődés. A szakmai viták mellett sajnos várható, hogy politikai manipulációban jártas körök megpróbálják ismét, felújítva az 1990-es évek első felében alkalmazott retorikát a „Horthy-fasizmus” szakmailag elfogadhatatlan rémképével befolyásolni a közvéleményt.
Ennek a kötetnek az alkotói más utat választottak: tudományos igénnyel kísérelték meg a Horthy-korszak problémáinak feltárását. A szerzők különböző beállítottsága és viszonyulása a fenti témakörhöz eleve arra sarkallja az olvasót, hogy maga próbálja meg továbbgondolni, olvasni, kutatni a felvetődő kérdéseket és az azokra megfogalmazható válaszokat is. A szerzők nem a politika, hanem az adott tudományág módszertanának megfelelően kísérelték meg az általuk vizsgált témaköröket kifejteni.” (Zakar Péter)
A kötet szerzői: Balogh Margit, Bogoly József Ágoston, Boross Árpád Bence, Csath Magdolna, Fazekas Csaba, Fülöp Mihály, Giczi Zsolt, Gulyás László, Haág Zalán István, Kiss Gábor Ferenc, Kiss Róbert Károly, Kudlacsek Zsigmond, Lezsák Sándor, Majdán János, Marjanucz László, Markó Csaba, Miklós Péter, Nagy Miklós Mihály, Olasz Lajos, Páll József, Pihurik Judit, Püski Levente, Salamon Konrád, Sarnyai Csaba Máté, Sipos József, Szakály Sándor, Ujváry Gábor, Vajda Tamás, Varga Zoltán, Vincze Gábor, Zombori István..

Belényi Gyula:
Az állam szorításában - Az ipari munkásság társadalmi átalakulása Magyarországon 1945-1965
2009,

367 oldal
ISBN 978-963-9573-62-8
Ár: 1800 Ft + ÁFA

A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno kora és munkásság
(Szerkesztette: Miklós Péter)
Szeged, Belvedere Meridionale, 2008. 255 old

Klebelsberg Kuno tevékenysége a modern korral foglalkozó történészek mellett elsősorban a kulturális és oktatási területeken tevékenykedők számára ismert. Ezt a kört szélesítve könyvünkkel meg szeretnénk szólítani valamennyi a kulturális értékek megőrzése és ápolása iránt fogékony polgárt abban bízva, hogy e kötet segítségével jobban megismerik majd a két világháború közötti magyar művelődéspolitika alapjait megteremtő miniszter munkásságát. Tény: a közoktatásban résztvevő diákok, a magasabb szintű stúdiumokat folytató hallgatók és a szélesebb közvélemény is ismeri Klebelsberg művelődéspolitikájának bizonyos elemeit és rétegeit, a forrásokra és pozitív adatokra alapozott komplex kép azonban hiányzik.
Ezzel a kötettel a reális és alapkutatások mentén született megállapításokra épülő Klebelsberg-kép kialakuláshoz szeretnénk hozzájárulni. Reméljük, hogy a könyvben szereplő tanulmányok – amelyek különböző tudományágakban alkotó elismert kutatók munkái – nemcsak a szűkebb szakmai körök, de a nagyközönség számára is érdekesek, s eredményeikből kiindulva sokan alkotják meg saját véleményüket a kultuszminiszter életéről, munkásságáról, koráról. A könyvhöz Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és a Zakar Péter főiskolai tanár írt előszót. A kötetet képmelléklet egészíti ki, amelyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum Történeti Fényképtárának anyagából válogatott Miklós Péter és Tóth István.
A könyvben szereplő tanulmányok: T. Kiss Tamás: Klebelsberg, az „aktív és produktív” ember; Sipos József: Klebelsberg Kuno belügyminisztersége és az 1922-es nemzetgyűlési választások; Kudlacsek Zsigmond: Klebelsberg Kuno művelődéspolitikájának alapjai Huszti József kutatásainak tükrében; Gyulay Endre: Egy korát ismerő ember; Kiss Róbert Károly: Népművelés és népiskolák Klebelsberg Kuno életművében; Koncz Sándor:Népiskolák Klebelsberg Kuno Hódmezővásárhely külterületén; Ujváry Gábor: „A kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne.” Klebelsberg Kuno kulturális külpolitikája; Minker Emil: A szegedi egyetem kolozsvári hagyományai és 1921–1928 közötti története; Jancsák Csaba: Történelmi reform a tanárképzésben – az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Szegedre kerülése, szervezeti kereteinek és képzési rendjének kialakítása és a szegedi egyetemmel való kooperáció egyes kérdései (1928-1937); Miklós Péter: Klebelsberg és a szegedi egyetem hittudományi karának terve; T. Kiss Tamás: Jegyzetek Klebelsberg Kuno kultuszminiszter egyházpolitikájáról; Hencz Péter: Gróf Klebelsberg Kuno betegsége, halála és temetése; Haág Zalán István: A klebelsbergi életmű hivatalos értékelésének első megnyilvánulásai (1932. október); Bogoly József Ágoston: Értékőrző látásmód a kultúrában és a tudományban. Klebelsberg Kuno művének kultúratudományi távlatai

A források bűvöletében: Ünnepi tanulmányok Katona Tamás 75. születésnapjára
(szerk. Hermann Róbert – Zakar Péter)
Szeged, 2008, 544p. B5

Katona Tamás, a magyar történettudomány meghatározó alakja idén töltötte be 76. életévét. Tanítványai, barátai elhatározták, hogy egy kötettel tisztelegnek mesterük, kollégájuk, a kiváló előadó és pedagógus előtt. A kötet átadásával ugyan elkéstünk de annál nagyobb örömet okozhattunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kutatójának "A források bűvöletében. Ünnepi tanulmányok Katona Tamás 75. születésnapjára" c. kötetünkkel, hiszen dacára a hosszúra nyúlt szerkesztésnek, senki sem figyelmeztette az ünnepeltet a könyv várható megjelenésére. A kötetben olvasható tanulmányokat úgy válogattuk össze, hogy Katona Tamás életművének két fontos területéhez az 1848/49-es szabadságharchoz, illetve a külpolitikához kapcsolódjanak. A 26 szerző által írt tanulmányok után az olvasók fellapozhatják Katona Tamás történeti munkásságának bibliográfiáját is. A könyvet minden 19. századi magyar történelem iránt érdeklődő olvasónak jó szívvel ajánljuk.
Tartalom: Balla Tibor: Közös hadsereg kontra honvédség, avagy a birodalmi érdek elsőbbsége. Ferenc József magyar katonái a dualizmus korában;  Csikány Tamás: Baj van Köpecen!; Csorba György: Egy török-magyar szövetség ajánlata 1849-ből; Dér Dezső: A kassai 20. honvédzászlóalj, avagy egy sikertelen alakulatszervezés története 1848 – 49-ben; Erdődy Gábor: Belgiumi radikális sajtóvélemények a magyarországi polgári forradalmi átalakulás kérdéseiről 1848-ban; Gángó Gábor: Vihar után. Szerkezet és kontextus Eötvös József Uralkodó eszméiben az 1848-as mozgalmak fényében; Hajagos József: A felső-tiszai hadtest élelmezési rendszere 1848. decemberétől 1849. március közepéig; Hermann Róbert: A tizenhatodik aradi vértanú – Ludwig Hauk; Hernády Zsolt: A hadi parancsnok. Schweidel József tábornok pesti városparancsnoksága 1849-ben; Kedves Gyula: Répásy Mihály honvéd tábornok a szabadságharc lovassága élén; Kemény Krisztián: Adalékok az 1848-ban a frankfurti német nemzetgyűléshez küldött magyar követség történetéhez; Kovács István: A Ko³odziejski-család leghíresebb tagjai, avagy merénylet Bem tábornok ellen; Kurucz György: Válogatás Festetics Tasziló központi birtokigazgatásának 1848. évi ügyirataiból és protocollumaiból; Marjanucz László: A törvényhatósági önkormányzat helyreállítása Szegeden; Molnár András: Deák Ferenc reformkori leveleiből (1832 – 1848);  Nagy Sándor: A szerb felkelés kirobbanása 1848 kora nyarán – egy határőr vidéki katona-bürokrata szemével; Pelyach István: Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki kinevezésének történetéhez; Pete László: A Frangepán-csapat; Pollmann Ferenc: Dualizmuskori honvédségünk vezérkari főnökeiről; Reznák Erzsébet: „A nemzet csak jogost akarjon…” Kossuth Lajos levele Bobory Károly országgyűlési képviselőhöz CeglédreRosonczy Ildikó: Paszkevics és az orosz hadsereg 1831-ben lengyel földön; Süli Attila: A székely határvédzászlóaljak története; Szakály Sándor: Egy katonai attasé felmentése és nyugállományba helyezése 1941-ben; Szörényi László: Vadonffy Bertalan instanciája a Magyarok Istenéhez. Az Elveszett Alkotmány kihagyott segélykérése; Vizi László Tamás: „Emelte a honfiui kegyelet”; Zakar Péter: Az aradi rendház 1848-49. évi naplója.

DIXIT ET SALVAVI ANIMAM MEAM:
Tanulmányok a 65 éves Szegfű László tiszteletére

Szegfű László tanszékvezető főiskolai tanár életpályája mérföldkőhöz érkezett, és eddigi életútja, alkotásai egy pillanatra megálljt parancsolnak neki, hogy rövid számvetés után az elkövetkező évek munkájához erőt meríthessen. E "szent pillanatot" használják ki most barátai, pályatársai, tanítványai és tisztelői, hogy ünnepi tanulmánykötettel előtte tisztelegjenek.
Tartalom: T. Horváth Ágnes: A császárok és a birodalmi katonai vezetők hatalmi erőviszonyainak változása Róma V. századi történelmében; Makk Ferenc: Etelközi magyarok francia forrásban; Blazovich László: A Dél-Alföld népe; Rácz Lajos: Éghajlati változások a Kárpát-medencében a középkor idején; Nyulassy Ágnes: Borisz a források tükrében; Koszta László: A magyar székeskáptalanok kanonokjai 1200-1350; Kordé Zoltán: A székelyispánok igazságszolgáltatói szerepköre 1467 előtt; Petrovics István: A középkori Szeged egyháztörténete az újabb kutatások fényében; Papp Sándor: "Költ Zilidicse hónapban azaz júliusban". A fordításban fennmaradt, vagy nem törökül írt oszmán okmányok dátumaihoz; Kruppa Tamás: Ferencesek vagy jezsuiták? Tervek az erdélyi katolicizmus feltámasztására; Tóth Sándor László: Bocskai István és a durbanc(s)ok; Balog Erika: Adalékok Hódmezővásárhely XVIII. századi történetéhez; Döbör András: A magyar nyelv ügye a felvilágosodás-és reformkori magyar sajtóban. A pozsonyi Magyar Hírmondó 1780-as és a Jelenkor 1832-es évfolyamának összehasonlító elemzése; Petrusán György: Kossuth és Blacescu; Bíró Csaba: Vérengzés Szőregen és Szegeden 1848. október 15-én; Zakar Péter: Az aradi rendház naplója 1848 tavaszán; Mészáros Csaba - Mészáros Ferenc: A törökszentmiklósi római katolikus egyház rövid története; Nagy Tamás: A római megegyezés a Déli Vasút felosztásáról; Marjanucz László: Makó társadalmának népességi és társadalmi viszonyai a két világháború között; Zalai Anita: A spanyol baloldal pártja a Második Köztársaság kikiáltása után; Kiss Gábor Ferenc: Rohamkiképzés a Magyar Királyi Honvédségben 1938-1941; Forró Lajos: Magyarellenes atrocitások a Délvidéken; Babos László: Az iraki-iráni háború rövid története (1980-1988); Jancsák Csaba: Az átalakuló magyar tanárképzés és a felsőoktatási hallgatók világának változásai; Szénási Éva: A demokrácia megújításának lehetőségei az ezredfordulón; Sulyok Hedvig: Cégérek és patikák; Kovács Zoltán: a magyar népesség fogyási folyamata a XIX. Század végétől, következmények; Szegfű László szakirodalmi munkássága (Balog Éva)

Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyválasztások
Szeged, 2007, 416p. B/5

Gebei Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora. Legújabb műve ezúttal a közös lengyel–magyar múlt egy kevéssé ismert szeletét tárja a szakma és az olvasóközönség elé. Széleskörű kutatómunkán alapuló, magyar, lengyel, orosz és latin nyelvű források felhasználásával készült műve Közép- és Kelet-Európa viharos századaiba vezeti el az érdeklődőket. A lengyel trónért folytatott hatalmi harcokban a kor sajátos viszonyai miatt a más hatalmakhoz képest kis Erdély is szerepet kapott. Sikerek és kudarcok évszázadai ezek, mind a lengyel, mint pedig az erdélyi – magyar – történelemben. Lengyelország hódítók áradatával küzd meg, miközben belső viszonyai egyre ziláltabbak lesznek. Hazánk is hódítókkal küzd, sokszor a puszta túlélésért. Ezen történelmi párhuzamok is bizonyítják, hogy a lengyel–magyar nép között létezik egyfajta történelmi sorsközösség. Ezt támasztja alá, ezt mutatja be a történettudomány eszközeivel Gebei Sándor is jelen munkájában.
A szerző törekszik arra, hogy a vizsgálat tárgyává emelt lengyel királyválasztásokat a maguk komplexitásában láttassa. Ennek megfelelően vizsgálja a Rzeczpospolita államának a működési elveit, az interregnumok speciális jellemzőit, a nemzetközi viszonyok pillanatnyi helyzetét a királyválasztások ideje alatt s figyelembe veszi Erdélyi Fejedelemség külpolitikai tevékenységét meghatározó kettős függőséget.

Az 1956-os szabadságharc és utóélete
Szeged, 2007. 151p A/5

Az 1956-os magyar szabadságharc ötvened évfordulójáról kívántak megemlékezni a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Történettudományi Tanszékének hallgatói és oktatói, ezért 2006.november 7-9. között a jubileumi ünnepségsorozathoz kapcsolódó konferenciát rendeztek a Belvedere Meridionale Alapítvány és a IV. Béla Kör szervezésében. A konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát közöljük e kötetben, melynek tartalma felidézi a forradalom szegedi eseményeit, a megtorlást, a fiatalok és az értelmiség szerepvállalását a forradalomban és az azt követő évtizedekben egészen az 1990-es rendszerváltásig. Tartalom: Bálint László: A megtorlás Szegeden; Kiss Gábor Ferenc: A Magyar Néphadsereg Szegeden 1956-ban; Miklós Péter: 1956 a katolikus egyháziak visszaemlékezéseiben; Kiss Tamás: Diákmozgalmak 1956-ban; Jancsák Csaba: Kísérlet a perifériáról a centrumba kerülésre - az 1956. évi MEFESZ, mint oktatáspolitika alakítója; Haág Zalán István: Ifjúsági mozgalmak a szegedi felsőoktatási intézményekben 1957-1960; Péter László: 1956 Szegeden; Deák Ernő: 1956 utóélete Ausztriában különös tekintettel a középiskolásokra és az egyetemistákra; Hegedűs Attila: Az 1956-os magyar menekültek Jugoszláviában; Balog Erika: Az 1956-os forradalom az általános és középiskolai tankönyvekben; Bíró Csaba: Az 1956-os forradalom tanításának problémái; Bíró Zoltán: A Magyar Demokrata Fórum megszervezésének története; Lezsák Sándor: A fejünk nem vámköteles; István Lajos: A népfrontos értelmiség - 56 utáni szerepe.

Bíró Csaba - Forró Lajos - Jancsák Csaba - Miklós Péter - Ujj János: MOZAIKOK - Európai kultúra és kisebbségi identitás a DKMT eurorégióban.
Szeged, 2007, 48p. A/5

Tartalom:
Ujj János: A középkori Arad;
Miklós Péter: Klebelsberg Kuno jelentősége a magyar és a szegedi kultúrtörténetben;
Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok a Délvidéken;
Jancsák Csaba: A Szegedi Tudományegyetem regionális szerepköre a hallgatói rekrutáció területi megoszlásának aspektusából a 2001-2006. évi időszakban;
Bíró Csaba: Kihívások és tapasztalatok Csongrád megye közművelődési és pedagógiai szcenáriójában az új évezred küszöbén

Péter László: Az én besúgóim – F-dossziém
Szeged, 2007. 223p. Egyedi méret (12,5x19)

A kötet iratainak túlnyomó része Péter László 1956 után meghurcoltatásáról szól. A mai olvasót megdöbbentik a szöveghű közléssel megjelenített ávéhás nyelvi sutaságok. Érdemes végiggondolni, milyen lehetett az a rendszer, amely a nyolc általánost is éppen csak elérő műveltségű emberek föladatává tette egyetemet végzett célszemélyek megfigyelését és ugyancsak egyetemet végzett megzsarolt vagy önkéntes ügynökök szakmai és politikai vezetését.

A 21. században élők többségének ma már fogalma sem lehet arról a korszakról, amely alattvalóiról kartotékadatok millióit gyűjtötte össze csak azért, hogy megvalósíthassa a társadalom teljes ellenőrzését. Az alábbi válogatás a legjobb bizonyíték arra, hogy az állambiztonsági szervek adatgyűjtő mániája mennyire értelmetlen és még az elnyomó rendszer szempontjából is részben fölösleges volt, hiszen olyanról gyűjtöttek lázas szorgalommal „kompromittáló” adatokat, aki valójában semmit sem tett a kádári diktatúrával szemben azon túl, hogy különvéleményét megőrizte.

Péter László:1956 előtt, alatt, után
Szeged, 2006. 228p. Egyedi méret (12,5x19)

A kötet gerincét Péter László cikkeinek gyűjteménye alkotja, melyek között több olyan is található, melyet nem jelentettek meg különböző indokokra hivatkozva. A könyv tartalmaz még olyan fontos jegyzőkönyveket és leveleket, melyek elősegítik az 1956-os szegedi és környékbeli események megértését.

Újszászi Ilona:A szabadság pillangója - 1956 Szegeden, az egyetemen
Szeged, 2006. 435p

Újszászi Ilona interjúkötete megmutatja az ötvenes évek, 1956 és az azt követő évek valóságának egy-egy szeletét..
Az Elődök című fejezetbe az 1956 előtti szerepükért politikai üldözött, majd 1989-ben rehabilitál tudósok portréja került - betűrend alapján sorrendbe állítva.
A Szereplők között valló személyek mindegyike a szegedi egyetemen, a városban és az országban történtekhez szolgáltat adalékot. Élre került a MEFESZ megalapításáról, a szabadság pillangójának megszületéséről Kiss Tamás által elmondottak. Ám a többi szereplő párhuzamos történetének sorrendjét már a mesélők nevének betűrendje adja.
A Tanúk című fejezetben a Szegedhez 1956-ban semmilyen szállal nem kötődő személyek története kapott helyet.
A Bírák cím alatt négy történet került csokorba, s a szerző igyekezett számba venni: mikor mit tudtunk a forradalom áldozatairól.
Az Értékelők elnevezésű blokkban az elmúlt 17 évben a szerző által írt és megjelent cikkek - évenkénti sorrendbe gyűjtve - fölvillantják 1956 helyi megítélésének színeváltozását, 1956 történetének történetét. E fejezetet, s a kötetet a Melocco Miklóssal készített interjú zárja - a szabadság lepkéjének gondolatáról.
.

Tamás Kiss: Association ofHungarian University and College students
Szeged, 2006. 215p. B5

Kiss Tamás: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége – 1956, Szeged című könyvének angol nyelvű kiadása, Lipták Béla előszavával

Vida Mihály: Három hét boldogság - 1956 Szegedi története
Szeged, 2006. 216p. B5

E kötet a szerző az '56 Szeged című filmjének az anyagát tartalmazza bővített változatban. A filmben látható interjúk teljes változata csak ebben a könyvben olvashatók, olyan beszámolókkal, melyek korábban ebben a formában még sohasem hangzottak el. A kötetben megszólal: Joszt István, Fejér Dénes, Németh Ferenc, Bálint László, Vasvári Vilmos, Kiss Tamás, Péter László, Fodor Imre, Palotás József, Bokor András.

Bálint László: Különös szervezkedések Szegeden és környékén 1945-1953
A hírhedt koncepciós eljárások és ítéletek első magyar példái
Szeged, 2006. 269p. B/5

Izgalmas és ugyanakkor megdöbbentő kötetet olvashatunk, ha kezünkbe vesszük Bálint László munkáját. A szerző egyedi látószögben dolgozta fel az 1945 és 1953 közötti szervezkedéseket. Több éves, óriási gyűjtőmunkájának eredménye a 270 oldalas könyv, mely igazi csemege. Miért a "különös" jelző? - kérdezhetjük joggal. A könyv szerkesztője - Fejér Dénes - így adja meg a választ a kérdésre az Előszóban: "Az eddig ismert és publikált anyagokból, vagy éppen a lefolytatott bírósági perekből az derült ki, hogy az érintettek szervezkedtek, amiért a kommunista rezsim a maga által kreált törvényekkel megbüntette őket. Tény és tárgyszerűen eddig maguk a résztvevők és megbüntetettek - mármint akik életben maradtak - ugyanezt hitték. A résztvevők, akik azt hitték, hogy szervezkedtek, maguk sem tudták, hogy őket szervezik, s nem ők önmagukat. Ezt a később általánossá vált, akkor még példátlanul aljas eljárást a büntető folyamatok is módszeresen elleplezték. A szervezkedés fogalma annyiban nem szorul magyarázatra, hogy természetes velejárója minden kis és nagy emberi csoportosulás önrendelkezésre való szándékának. - írja a szerkesztő és így folytatja - Ám mi, akik végigéltük a Rákosi-féle rém-rendszer világát, tudjuk, hogy a szervezkedés fogalmához egy gyanús, titkos, tilos jelleget sugalmazó mellékértelmezés is járult. Nem indokolatlanul. A kommunista hatalom megerősödése és további önmegerősítése során a megszületett, szétvert társadalmi szervezetek életének folytatására vagy újjászervezésére tett kezdeményezést már szervezkedésnek minősítette, azaz államellenes tettnek, amiben való részvétel súlyos retorziókat, nehéz börtönéveket, sőt gyakran halálos ítélteket vont maga után." A szegedi és környékbeli esetek a konkrét történések és szereplők megismertetése mellett felidézik a szovjet hadsereg által megszállt, kommunista berendezkedésű Kelet-Európára egyaránt jellemző társadalomellenes rombolásokat. A könyv nyolc fejezetben dolgozza fel az eseményeket. A tanulságos ismeretszerzést a szerző szemléletes stílusa garantálja. A kötet dokumentumokkal illusztrált és névmutatóval záruló oldalait is nagy izgalommal böngészhetjük.

A végvári dicsőség nyomában - Tanulmányok Balassi Bálintról és koráról
Szeged, 2005. 73p A/5

Tartalom: Tóth Sándor: Esztergom 1594. évi ostroma; Domokos György: A törökellenes védelmi rendszer kiépítésének vázlatos története a 16. század második felében; Papp Sándor: Krími tatár és magyar érdekazonosság a Rákóczi-szabadságharc idején; Ötvös Péter: Az éles szablyákban örvendeznek méltán; Kruppa Tamás: Erdély és a Porta a tizenöt éves háború előestéjén.

Bokor Pál: Szegedországtól Magyarországig
Szeged, 2005. 133p.

A könyv anyaga a történelem egy olyan időszakát mutatja be, melyről a ma embere sokáig csak hiányos és meghamisított eseményeket olvashatott. 1945-tol a politikai berendezkedés és hatalom tűzzel-vassal irtott minden olyan kiadványt, mely az 1919-es proletárdiktatúra 133 napos uralkodásáról valós, tárgyszerű ismertetést adott volna. A könyv 1939-es megjelenése után a II. világháború kitörése után nem kerülhetett kereskedelmi forgalomba. A család birtokában megmaradt példány alapján készült ez a kiadvány, melyet Kiss Gábor Ferenc látott el magyarázó jegyzetekkel.

Bálint László: Megtorlás Szegeden
Szeged, 2004. 276p. B/5

Bálint László könyvének megírásakor hatalmas mennyiségű levéltári anyag feldolgozására vállalkozott. Bemutatja a megtorlás okait és következményeit. Részletes képet közöl a politikai rendőrség módszereiről és a megtorlás végrehajtóiról. A kötet tartalmaz egy kimutatást, amelyből nyomon követhetők a büntető eljárások, névszerint feltüntetve minden szereplőt.

A célszemély: Bálint Sándor / Ügynökjelentések, pöriratok 1957-1965 (szerk: Péter László)
Szeged, 2004. június 15.

A kötet egy dokumentum gyűjtemény, amely csak töredéke annak a nagy mennyiségű titkos iratnak, amelyet a szegedi néprajztudósról, professzorról készítettek. A kiadvány egyrészt III/III-as ügynöki jelentéseket, fotókat és eddig még sehol nem közölt bírósági, rendőrségi és ügyészségi iratok tartalmaz az 1957 és az 1965 közötti időszakból.

Bálint László: Kováts József 1926 - 1958
Szeged, 2004. 103p. A/5

Kováts József az 1956-os forradalom egyik jeles szegedi személyisége volt, akit a forradalomban vállalt szerepéért letartóztattak, majd halálra ítéltek és 1958. október 6-án 6 óra 15 perckor kivégeztek. A kötet érdekessége, hogy Magyarországon először jelenik meg benne Tollas Tibor Szegedi ballada című verse, mely korábban a Müncheni Nemzetőrben került közlésre.
Az igen érdekes, számos tárgyi részlettel, adattal megerősített feldolgozást (Kováts József élettörténetét) 27 képes dokumentumokkal és fotókkal illusztrált oldal színesíti.

Perbíró József: 1956 Szegeden - emlékeimben. (életrajzi írások, 2002)

Perbíró József a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának dékánhelyettese volt. Mint levezető elnök részt vett a MEFESZ alakuló ülésén. A kötet a forradalmi Szeged polgármestere (a Városi Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöke) életrajzi írásainak második, bővített, javított, fotó- és dokumentummelléklettel ellátott, reprezentatív formátumba szerkesztett kiadása.

Süttő Szilárd: Anjou- Magyarország alkonya 1-2 kötet

A kötet Magyarország politikai történetével foglakozik, Nagy Lajostól Zsigmondig, az 1384-1387. évi belviszályok okmánytárával kiegészítve. Fontos adalékokkal szolgál e kiadvány a korszak kutatóinak és az érdeklődőknek is.

Süttő Szilárd: Anjou- Magyarország alkonya 1-2 kötet

A kötet Magyarország politikai történetével foglakozik, Nagy Lajostól Zsigmondig, az 1384-1387. évi belviszályok okmánytárával kiegészítve. Fontos adalékokkal szolgál e kiadvány a korszak kutatóinak és az érdeklődőknek is.

Zakar Péter: Az Esztergomi Érsekség 1848/49-ben

A szerző arra vállalkozott, hogy zömében publikálatlan levéltári források alapján elemezze a főegyházmegye helyzetét a polgári forradalom időszakában. Könyve megismertet az érsekség kormányzatával, papságának a forradalomban és a szabadságharcban játszott szerepével, a főegyházmegye gazdaságával, majd a szabadságharc leverését követő megtorlásnak az intézkedéseivel. Zakar Péter munkája nem pusztán a szakmai közönség számára nyújt újdonságokat. A kötetben megdöbbentő emberi sorsokat, továbbá egyház és magyarság, egyház és liberalizmus mindnáig sokat vitatott kapcsolatát követheti nyomon az olvasó.

Pap József: Magyarország vármegyei tisztikara a reform végétől a kiegyezésig

Pap József hatalmas mennyiségű levéltári forrásanyagot dolgozott fel, amikor 6 vármegye tisztviselőinek adatait egy több mint két évtizedet meghaladó intervallumban összegyűjtötte. Az eredmény egy nagyvonalú, ugyanakkor szilárdan megalapozott összegzés az abszolutizmus-kori megyei tisztikarok összetételéről. A szerző a történetírás egyik "dogmáját" tette vizsgálat tárgyává, amikor azt kezdte kutatni, hogy a magyar politikai elit valóban olyan egységesen felvette-e a passzív rezisztencia hősi pózát, amint az a köztudatban él? Lényeges kérdéseket tesz fel, logikus eljárásokkal keresi a választ, meggyőző következtetéseket von le, s ezekben csak addig megy el, ameddig adatainak tényszerűsége megengedi.

A nemzetiségi kérdés Kossuth és kortársai szemében (szerk.: Kiss Gábor Ferenc, Zakar Péter)
Szeged, 2003. 132p. A/5

A nemzetiségi kérdés az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc mindmáig sokat vitatott kérdése. Ebben a kötetben olyan előadások szerkesztett változatát gyűjtöttük össze, amelyek árnyaltabb képet festenek a kérdés korabeli alakulásáról.
Tartalom: Hermann Róbert: Kossuth, Perczel és a szerb kérdés, 1849. március-június; Marjanucz László: A bánsági románok magatartása 1848 tavaszán; Miskolczy Ambrus: Kossuth Lajos és a zsidóemancipáció kérdése; Petrusán György: Kossuth és Balcescu; Zakar Péter: A pozsonyi Hazafiúi Egylet.

Kubinszky Mihály: Emlékképek a 424-esről.
Szeged, 2002

Prof. Dr. Kubinszky Mihály (1927), a Soproni Egyetem professzor emeritusza, a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke. Szakmai kvalitását a Magyar Tudományos Akadémia építészeti bizottsága rendes tagsággal ismerte el. Kortársai és utódai számára is csodálatra méltó igényességgel és sokoldalúsággal vizsgálta nemcsak a magyar, hanem az egykori Habsburg Monarchia más területeinek vasúttörténetét is. Látókörének szélesedését jelzi, hogy Európa nyugati felében sorra jelentek meg könyvei Ausztria, Svájc és Anglia vasútépítészetéről, de társszerzője volt az azonos témájú német monográfiának is. Magyarországon is több vasúti és építészeti kötetnek és sorozatnak szerzője, társszerzője vagy szerkesztője.
Nemcsak írt a vasútról, hanem évtizedeken keresztül fotózta is azt. Első fotózási engedélyét még disszertációjához kapta, de a pártállami szigor később is csak épületek megörökítését engedélyezte. A 424 sorozatú gőzmozdony a MÁV egyik legsikeresebb és egyértelműen legismertebb mozdonytípusa. Kubinszky Mihály az 1970-es évek elejétől tudatosan próbálta megörökíteni a gőzkorszak utolsó évtizedét. Fekete-fehér és színes filmre egyaránt csodálatos felvételek százait készítette a még működő gőzmozdonyokról. Neki is egyik nagy kedvence a 424-es volt, és lehetőségéhez mérten feltérképezte a mozdonytípus teljes trakciós területét - szülővárosától, Soprontól Kétegyházig, Sátoraljaújhelytől Murakeresztúrig. Több mint negyedszázad telt el, amikor egy vasúti fotókiállításra anyagot választva megszületett a gőzmozdonyos fotóalbumok kiadásának ötlete. A kötet sikere esetén más mozdonyokról szóló hasonló kiadványokkal sorozattá fejleszthető.

Kiss Tamás: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége - 1956, Szeged
Szeged, 2002

A szerző, a MEFESZ szervezője, vezetője (később a megtorlás áldozata) tanulmánya mellett első alkalommal kerül publikálásra a szervezet 1956. október 20-i ülésen készült rádiófelvétel szövege. A szerző a kötetben szereplő interjúban az eseményekben résztvevők érzelmi kötődéseiről és saját személyes sorsáról is vall az értő olvasónak. A szakmai közélet szerint is hiánypótló mű értékes dokumentum-melléklettel záródik, amelyben közlése kerülnek az események archív fotói és a megtorlás jegyzőkönyvei is.

Michnay Gyula: Mint Mohamed koporsója.
Szeged, 2001

A szerző az egyetlen, akinek sikerült megszöknie a recski kényszermunka-táborból. A könyvből megismerhetjük a legendás szökés történetét, és érzékletes képet kapunk a korszakról is.

Engi József: Négy keréken II.

Engi József évtizedek óta kutatja a magyar és a szegedi közlekedés történetét. Legújabb tanulmánykötete betekintést enged a magyar közlekedés 1945 utáni szervezési, vezetési struktúrájában, a közlekedési munkaverseny történetébe, de ugyanígy megismerkedhetünk a korszak gépjárművezetőinek képzésével is. A kötet megemlékezik az 1970-es években megszűnt szegedi kisvasútról is, mely írás mellékleteként számos egyedi, másutt még nem publikált fotót és illusztrációt is tartalmaz e könyv.

Engi József: Négy keréken. (tanulmánykötet, 2002)

A neves szegedi közlekedéstörténész összefoglaló tanulmánykötete Magyarországon elsőként adja közre a közúti személyszállítás múltját feldolgozó írásait. A könyv a személyszállítás hazai kezdeteitől az ötvenes-hatvanas évek jelentős hálózati és menetrendi változásaiig követi az eseményeket.

Pusztai János (szerk.): A szegedi repülés története. (tanulmánykötet, 2002)

A kötet Szeged repüléstörténetét dolgozza fel egyedülálló részletességgel, a hőskortól napjainkig, mind katonai, mind pedig polgári vonalon. A műben számos, eddig nem közölt dokumentum és visszaemlékezés került felhasználásra. Ez ugyanígy elmondható a kötet képanyagára, mely jelentős részben a nagyközönség által alig ismert, eddig még publikálatlan anyagokból tevődik össze.

Találkozások neves történészekkel. (tanulmánykötet)
Szeged, 2001. 303p. A/5

Tartalom: Maróti Egon: Görög versenyek római háttérrel; Berta Árpád: Magyar törzsek és törzsnevek; Makk Ferenc: Etelközi magyarok francia forrásban; Tóth Sándor László: A honfoglalás szakaszai; Kristó Gyula: A magyar állam kezdeteiről - egyes szám első személyben; Szegfű László: Gondolatok a Kárpát-medence IX-XI. századi kereszténységről; Marossy Alfonz OFM: Cluny szerzetesi élete Szent Gellért korában; Bakay Kornél: A nemzeti királyeszme az Árpád-korban; Papp Sándor: A steppe a XIII. században; Lele József: A vazallusok szövetsége a tizenöt éves háborúban; Ivanics Mária: Hitharc vagy hadivállakozás; Demény Lajos: Székely lustrák a fejedelem kori Erdélyben; Benda Kálmán: Szenci Molnár Albert magyar zsoltárai; Marjanucz László: Adalékok a szegedi zsidóság településtörténetéhez; Hermann Róbert: Kossuth és tábornokai; Pelyach István: Útban az emigráció felé; Csorba László: Kossuth egy újabb szabadságharc feltételeiről az 1860-as évek első felében; Csonkaréti Károly: A császár-királyi haditengerészet 1786 - 1914 között; Romsics Ignác: A nagyhatalmak és az Osztrák - Magyar Monarchia felbomlása; Ormos Mária: Magyarország és Európa a két világháború között; Szakály Sándor: A magyar királyi honvédség tisztikarának létrejötte és összetétele (1919 - 1944)

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000 (tanulmánykötet)
Szeged, 2001

A szegedi történész a magyar történelem döntő fontosságú korszakát elemzi. Könyvéből megismerhetjük a tizenöt éves háború csatáit, várostromait, emellett a szerző kitér a korabeli Erdély politikai viszonyaira is.

Magyarország és Európa 1919-1939. (tanulmánykötet) Szeged, 2001

A magyar történelem két világháború közötti, sorsfordító korszakát tárgyalja a tanulmánykötet. Elsősorban hazánk és a kontinens kapcsolatát állítja a középpontba.

Döbör A.-Jancsák Cs.-Kiss G. F.-Nagy T.-Zakar P.:
Katonák, papok, polgárok 1848/49-ben.
Belvedere Meridionale, Szeged, 1999.

141 p.
ISBN 963 03 6685 7
ISSN 1217-3495
Kiadói ár: bruttó 1050 Ft

A tanulmánykötet a szabadságharc 150. évfordulóján Szegeden rendezett tudományos konferencia írott változata. Számos tanulmány eddig még kevésbé kutatott témát dolgoz fel.
A kötet szerzői: Marjanucz László, Zakar Péter, Kiss Gábor Ferenc, Bíró Csaba, Tóth K. József, Magyar Sándor, Nagy Tamás, Koteczki István, Petheő Attils, Nyéki Tamás..

Szent Gellért vértanúságának 950. évfordulóján. (tanulmánykötet)
Szeged, 1998

Gellért püspök életét és munkásságát mutatja be a könyv. Minden szerző arra törekedett, hogy kicsit árnyaltabbá tegye a képet nemcsak a híres egyházi személyről, hanem hazánk XI. századi történelméről is.