osztondij_urlap_2008.doc  
K ö n y v r e n d e l é s

Információ

Köteteink

Lapszámok

A lap könyvtári adatbázisokban

A kiadó munkatársai

A lap munkatársai

Szerzőink

A Belvedere Meridionale története

Alapítvány

20 éves a Belvedere

Belvedere-táborok

Belvedere kupa

About the Publishing House /
Über den Verlag

Brief History of the Journal /
Die Geschichte des Blattes kurzegaßt /
Historie breve du periodique / La storia sommarie della rivista

Szándékaink támogatói

E-mail


Fő támogatóink:
Szegedi Tudományegyetem

Nemzeti Civil Alapprogram / Nemzeti Együttműködési Alap

> Köteteink > Ifjúsági korszakváltás

Ifjúsági korszakváltás
ISSN 1585-8448

T. KISS TAMÁS:
Szakmai Biográfiája és Bibliográfiája (CD melléklettel).
Belvedere Meridionale, Szeged, 2011

135 p.
ISBN 978 963 9573 23 9
Kiadói ár: bruttó 2 100 Ft

„…A jó szakember csak az lehet, aki az összefüggéseket is látja. Kinek számára csak a kultúra szintézisének a tudás mikroszkópja alatt felnagyított részlete…Nem lehet alkotó ember, aki nem hordozza lelkében az emberi műveltség szintézisének alapanyagát.”
Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés ügyében

Imre Pászka:
Sociology of Narrative Story Forms (life story, autobiography).
Belvedere Meridionale, 2010

ISBN 978-963-9573-68-0
168 o.

 

Jancsák Cs. - Nagy G. D. - Pászka I. (szerk.):
Állandó párbeszédben - A szegedi műhely tisztelgése Utasi Ágnesnek.
Belvedere Meridionale, Szeged, 2010

318 p.
ISBN 978-963-9573-72-7
Kiadói ár: 1785 Ft (1700 Ft + áfa)

Előszó (Feleky Gábor); Pászka Imre: Utasi Ágnes „életmódjai”; Balogh Péter: Civilek, fejlesztéspolitika és területi konfliktusok; Benedek Dániel - Székács Tamás - Valach Endre:
Tervezett munkanélküliség; Boros Lajos: Az „új városszociológia” születése; Darvai Tibor: Az Úttörővezető című neveléstudományi folyóirat ikonográfiai feltárása; Jancsák Csaba: A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanárjelölt hallgatóinak értékorientációi;
Kalocsai Janka: Jóléti szolidaritás és adótudatosság Közép-Európa három országában; Marton Melinda: A Bologna-folyamat (felsőoktatás)szociológiai értelmezése; Murinkó Lívia: Az első párkapcsolat szerepe a szülői házból való elköltözésben; Nagy Gábor Dániel: A társadalmi tőke főbb dimenzióinak szociológiai elemzése; Nagy Judit: Sport és iskola; Nagy Terézia: A menekültek mobilitása néhány szempont szerint; Szalma Ivett: Ki, mit választ első tartós párkapcsolatként?; Szűcs Norbert: A deszegregációs tematika alapfogalmai; Tamáska Máté: Egy építészeti forma diffúziója; Vincze Anikó: Társadalmi tőke és demokrácia - A csoporttagság és a társadalmi, politikai szerepvállalás Finnországban és Magyarországon.

Kemény István:
Előadások a magyar társadalomfejlődés szociológiájáról
.
Belvedere Meridionale, Szeged, 2010

199 p.
ISBN 978-963-9573-71-0
Kiadói ár: 1785 Ft (1700 Ft + áfa)

A Kemény István (1925 - 2008) által röviddel a kényszerű emigrációból való hazatérése után, 1991–93-ban a szegedi egyetemen tartott előadások legtöbbje most először jelenik meg nyomtatásban. A főleg a cigányság kutatójaként ismert szociológus rendkívül széles témakört tárgyal éles logikával, sokszor meglepően új megvilágításban. Elméleti-módszertani indítás (Hajnal, Bibó István, Max Weber, Durkheim) után végighalad a magyar társadalomtörténeten, az általa - a vonatkozó koncepciók elemzése, bírálata miatt is - fontosnak tartott szakaszain-kérdésein. Középkor („kelet-közép-európaiság”, Berend T. Iván, Szűcs Jenõ), XIX-XX. század (reformkor, liberalizmus, dualizmus kor, újkonzervativizmus, zsidókérdés), a két világháború között (antipolgári fejlődés, népiesek), 1945 (koalíció, jóvátétel, infláció), Rákosi-, majd Kádár-korszak, és végül az előadások jelene, a mi közvetlen múltunk: a rendszerváltozás első évei. Előadásaiban elemzi a társadalmi-hatalmi struktúra jellegének és az átalakulás irányának nagy elméleti-ideológiai kérdéseit (éles polémiát folytat Szelényi Ivánnal mint a „harmadik út” képviselőjével) csakúgy, mint a közvetlen gyakorlati gazdasági és társadalmi bajok okait s a reformok útkereséseit (eladósodás, munkanélküliség, feketemunka; adórendszer, nyugdíjrendszer, egészségbiztosítás, szociális ellátórendszerek alakítása stb.) Roppant tanulságos több mint másfél évtizedes távlatból megfigyelni, hogyan látta e máig sem megnyugtatóan megoldott - újra és újra felvetődő, konfliktusokkal terhes - kérdéseket egy, a romantikus antikapitalizmussal szemben álló és a szegények, a nincstelenek, a „vesztesek” sorsa iránt elkötelezett tudós.

 

Jancsák Csaba – Tarnay István – Vajda Árpád – Závogyán Magdolna: Dél-alföldi regionális ifjúsági helyzetelemzés 2005.

© Hálózat a Szabad Információért Alapítvány 2005.
da_reg_pdf.pdf

Jancsák Csaba (szerk.): Pillanatfelvételek a Kárpát-medencei ifjúságról.
Belvedere Meridionale, Szeged, 2010

ISBN 978-963-9573-42-0
ISSN 1585 8448
Kiadói ár (áfával): 1785 Ft

E szerkesztett kötet tanulmányai – miként a kötet címe is kifejezi – pillanatfelvételek. Pillanatfelvételek az ifjúság rendkívül változó világáról. Az új évezred első évtizedének végén.
A kötet alapötlete Gábor Kálmán szociológus kollégánké volt, aki ifjúságkutatóként pályája egészen követte azt az elvet, hogy a kutatási eredmények, felismerések igazából a közzététellel, tehát a tudományos konferenciákon, szakmai vitákon, műhelybeszélgetéseken, és a fiatalokkal, diákokkal, hallgatókkal való megosztással válnak értékké. A kötetet ezért az ő emlékének szenteljük.
A kötet keletkezéstörténetének részei azon konferenciák is, amelyeket az Európai Ifjúságkutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ, a SETUP Alapítvány, és a Belvedere Meridionale évenként rendeznek, hiszen a kötet indítószikrája ezen alkalmakkor fogalmazódott meg, és az itt közölt kutatási eredmények egy része ezen nemzetközi konferenciákon került bemutatásra.

 

MTA Szegedi Területi Munkabizottsága - Szociológiai Munkabizottság Kötetei IV. PÁSZKA IMRE: Elit, elitek a lokális kistérségi társadalomban.
Belvedere Meridionale - Szegedi Egyetemi Kiadó - JGYF Kiadó, Szeged, 2010

ISBN 978-963-9573-66-6
ISSN 2061-2621
328 old
Kiadói ár (áfával): 1890 Ft

„Egy konkrét lokális társadalom körülményei között ellenőrizni kívántuk a leképeződés jelenségét, s ezzel implicit a szakirodalomban megfogalmazott hipotézisek, elméletek, empirikus vizsgálatok eredményeinek alkalmazhatóságát. Az érdekelt, hogy a helyi társadalom régi vezetői honnan jöttek és mi lett velük, és utódaikkal a rendszerváltást követően. Az elitcsere, az elitváltás, az új elit rekrutációja helyi szinten a makrostrukturális mintát követte-e vagy sem. Vajon a piacrendszer amit a rendszerváltás környékén és azt követően bevezették ténylegesen is befolyásolta-e az elit(ek) szelekcióját, vagy pedig attól viszonylag független tényezők is érvényesültek. Ha a kérdést csupán a leképződés jelenségének oldaláról közelítjük meg, egy sor a piacirendszer természetét és szerkezetét, a kulturális beágyazottságot érintő problémát kellene mellőznünk. Úgy tűnik, e vonatkozásegyüttesek lokális szinten működő hálózatainak megismerése, megértése árnyaltabb hatásösszefüggések lehetőségeire is figyelmeztet, amelyek hosszú távon fölülírhatják az elit(ek) rekrutációjának, szelekciójának a jelenben érvényesülő makrotársadalmi sémáit is.” (Pászka Imre)


 

Ulrich Beck: A munka szép új világa.
Belvedere Meridionale, Szeged, 2010

ISBN 978-963-9573-65-9
ISSN 1585 8448
Kiadói ár (áfával): 1785 Ft

Ulrich Beck neve a kockázat-társadalom fogalmával kapcsolódott össze. Munkásságának középpontjába napjainkban a globalizáció problémaköre és a társadalmi változások állnak. Beck alapvető megközelítése, hogy új világban élünk, amelynek határai bizonytalanná, alapjai képlékennyé váltak: az új társadalmi valóságot – a második modernitást – azért nem érzékeljük, és nem tudjuk hatékonyan alakítani, mert az intézményrendszerek és keletkezéstörténetük még az első modernitás korszakában gyökereznek. Abban a korszakban, melynek vezéreszméit a teljes foglalkoztatás, a nemzetgazdasággal kapcsolatos nemzetállami politika dominanciája, a működő határok, a tiszta területi identitások jellemezték. Beck úgy látja, hogy ezek a vezéreszmék napjainkban már szinte egyetlen kulcskérdésére sem adnak választ.

 

Ulrich Beck: Világkockázat-társadalom. Az elveszett biztonság nyomában
Szeged, 2008, 324p. B5

Fordította: G. Klement Ildikó
A kötetet gondozta és az utószót írta: Gábor Kálmán
Szerkesztette: Jancsák Csaba

Ulrich Beck ebben a könyvében a „világkockázat-társadalomban” tapasztalható globális veszélyek problémakörét (nemzetközi terrorizmus, pénzpiaci válságok, a klímaváltozás jeleiként felfogható természeti katasztrófák) járja körül.
A nemzetállami intézmények csődöt mondanak a „határokat nem tisztelő” globális veszélyekkel szemben. Az áttekinthetetlenné váló világban a félelem életérzéssé válik, növekszik az elveszett biztonság iránti vágyakozás. A valós és feltételezett globális kockázatokkal és következményeikkel szemben csak egy „kozmopolita reálpolitika” eszközei lehetnek hatékonyak.

Az Ifjúsági korszakváltás c. sorozat keretében a szerző alábbi kötetei jelentek meg:
Beck, U. – Grande, E. (2007): A kozmopolita Európa
Beck, U. (2006): A választás tétje
Beck, U. (2005): Mi a globalizáció?

 

Tér és tudás. Egyetemek, mint tudás-, innovációs- és regionális központok
(Szerkesztették: Krémer András és Matiscsák Attila)
Szeged, 2008, 240p. B5

A kötetben szereplő tanulmányok egyfelől megpróbálnak rávilágítani a felsőoktatás és a társadalmi/gazdasági környezet teremtette szabályszerűségek, vagy éppen szabályszerűtlenségek eredetére, állapotára és következményeire, másfelől különböző szerzői aspektusból, megközelítésből próbálják egyfajta folyamatleíró jelleggel tálcára tenni a társadalmi teret. A tanulmányokon keresztül az olvasó betekintést nyerhet egy mindenki számára látható, de a fejekben mégis rendszertelen ismeretszövevényben létező világba, amely talán szektorfüggetlenül is rámutat Magyarország társadalmi folyamataira, „énképére”, lehetséges fejlődési/fejlesztési irányaira.

Tartalom:
Farkas János: A modern térkutatás alapelvei; Az innováció fogalma és irányzatai; Innovációpolitika és társadalom; Krémer András: Az egyetemek térségfejlesztő hatása; Matiscsák – Krémer: A felsőoktatás és a gazdasági, társadalmi szereplők kapcsolata; Jóna György: A magyarországi munkaerőpiac és felsőoktatás kongruenciája; Győri Ferenc: A tehetségföldrajz hipotetikus koncepciója; Rőfi Mónika: A Debreceni Egyetem regionális szerepe az észak-alföldi régió versenyképességének erősítésében.

 

Jancsák Csaba – Vincze József (szerk.): Üvegház 2 – Ifjúsági mintaprojektek a dél-alföldi régióban.
Szeged, 2008, 204p. B5

A kiadvány 30 ifjúsági projektet mutat be a dél-alföldi régió mindhárom megyéjéből, a helyi kezdeményezésektől a megyei, regionális projekteken át egészen a nemzetközi jó gyakorlatokig. Azok a források is igen tarkák, amiket a szervezetek a megvalósítás érdekében felhasználtak, találkozhatunk itt az NCA (Nemzeti Civil Alapprogram), a GYIA (Gyermek és Ifjúsági Alapprogram), a RIT (Regionális Ifjúsági Tanács), vagy az FLP (Fiatalok Lendületben program) forrásaiból támogatott projekttel. A kiadvány szerkesztését egy nyílt pályázat előzte meg, ahol minden szervezetnek és nem-formális ifjúsági csoportnak lehetősége nyílott részt venni. A kiválasztott pályázatok további finomítás során nyerték el jelenlegi végleges formájukat.

 

Ulrich Beck - Edgar Grande: A kozmopolita Európa. Társadalom és politika a második modernitás korában.
Szeged, 2007, 404p. B5

A kozmopolita Európa az utolsó valóban hatékony utópia Európában. Az emberiség történetében valami teljesen új dologról van szó, vagyis egy olyan államképződmény jövőbeli víziójáról, amelynek alapelve a más kultúrájúak elismerése. A szerzők felfogása szerint Európát mint nyitott projektet kell definiálni. „A kozmopolita Európa eszméje szempontjából ez elsőrangú fontosságú. A kozmopolita Európa nemcsak ellenpárja a nemzeti Európának, hanem előfeltételezi is. Nem tudja megszüntetni a nemzeti Európát, belülről kell kozmopolitizálnia. Ebben az értelemben beszélünk nemzeti gyökerű kozmopolitizmusról. Abszolút hiba lenne tehát a nemzeti és a kozmopolita látásmódot két autonóm síknak vagy két egymást kizáró politikai elvnek tekinteni, és egymással szemben kijátszani. Sokkal inkább kell a kozmopolita megközelítést úgy felfogni, mint amely integrálja a nemzetit, és ennek megfelelően kell kifejteni és empirikusan vizsgálni. Más szavakkal: a kozmopolita látásmód változtat és megőriz, megnyitja az egyes nemzetállami társadalmak történetét, jelenét és jövőjét és a nemzetállamok viszonyát egymáshoz (vö. a IV. fejezet).” (Beck-Grande) „Ennek megfelelően – hangsúlyozzák - a kozmopolitizmusnak nemcsak integrálnia kell a különböző nemzeti hagyományokat és normákat, hanem ugyanakkor ki is kell kísérleteznie a másféleség kezelésének különböző modern megközelítéseit. Nemcsak a vagy-vagy, hanem az is-is szemlélet határozza meg viszonyát a kulturális eltérések különböző modern kezelési módjai között.”  Ulrich Beck (1944) a szociológia egyetemi tanára a müncheni Ludwig Maximilians Egyetemen és a London School of Economics-on. Edgar Grande (1956) a politikatudományok egyetemi tanára a müncheni Ludwig Maximilians Egyetemen. E sorozat keretében Beck további kötetei: Mi a globalizáció (2005), A választás tétje (2006).

 

Kádár Péter - Kátai Gábor (szer.): Regionális ifjúsági szolgáltatások 2000-2006.
Szeged, 2006, 126p. B5

Kádár Péter - Kátai Gábor
© Belvedere Meridionale, 2006
KATAI-KADAR__reg_ifj_szolg_2000-2006.pdf

A XXI. század nyitányán jelentős módszertani, tartalmi változások következtek be a magyarországi ifjúságügyben. Települési, térségi, regionális szinten is megjelentek a fiatal korosztályokkal kapcsolatos fejlesztő programok, kezdeményezések. Az Európa Tanács és az Európai Unió régi tagországaihoz hasonló tartalommal és szerkezettel kezdett működni a hazai ifjúsági munka, ifjúságkutatás és ifjúságpolitika. E kötetben a helyi ifjúsági munkát segítő regionális alapú állami intézményrendszer működését, tevékenységét mutatja be a két jeles ifjúságügyi szakértő.

 

Ifjúsági korszakváltás sorozat: Ifjúságszociológia
(Szerk.: Gábor Kálmán – Jancsák Csaba)

Szeged, 2006. 495p. B5

Tartalom: Gábor Kálmán: Fordulat az ifjúságszociológiában. Új kiindulópontok; Margaret Mead: Kultúra és elkötelezettség. A generációk közti új viszonyok a hetevenes években (részletek); Kenneth Keniston: Az elkötelezetlenek. Az elidegenedett fiatalok az amerikai társadalomban; Jürgen Zinnecker: A fiatalok a társadalmi osztályok terében. Új gondolatok egy régi témához; Jürgen Zinnecker: Gyermekkor, ifjúság és szociokulturális változások a német szövetségi köztársaságban; Lynne Chisholm: Élesebb lencse vagy új kamera? Ifjúságkutatás, ifjúság és társadalmi változás Nagy-Britanniában; Phil Cohen: Az ifjúsági probléma újragondolása; Meredith Watts – Jürgen Zinnecker: Ifjúsági kultúra és politika a német fiatalok körében: az ifjúságcentrizmus hatásai; Paul E. Willis; A kábítószerhasználat kulturális jelentése; Michael Brake: „No future” – a nagy-britanniai munkás szubkultúrák és stílusok rövid története; Johanna Wyn – Peter Dwyer: Új irányok az ifjúsági életszakaszok átmeneteinek kutatásában; Claire Wallace: Ifjúság, család, polgárrá válás; Manuela du Bois-Reymond: „Nem akarom még elkötelezni magam”: A fiatalok életfelfogása; Werner Fuchs: Bevezetés. Ifjúság ’81. Életút-elképzelések, mindennapi kultúrák, jövõképek 2. Köt. Életrajzi portrék; Gábor Kálmán – Molnár Péter: Az ifjúsági kultúra korszakváltása (a magyar és a nyugatnémet fiatalok a nyolcvanas években); Gábor Kálmán: Ifjúsági korszakváltás, ifjúsági és politikai kultúra a kelet- és a nyugat-európai fiatalok körében; Gábor Kálmán: Az ifjúságkutatás irányai a kilencvenes években; Gábor Kálmán: Társadalmi átalakulás és ifjúsági korszakváltás; Alapfogalmak és megközelítések.

 

Kátai Gábor: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeirõl
Szeged, 2006. 168p. B5

A könyv az ifjúsági munka alapösszefüggéseivel kapcsolatban tesz fel kérdéseket, keres és részben ad lehetséges válaszokat. A magyarországi ifjúsági munka ifjúságpolitikai környezetét mutatja be 1971-tol 2005-ig, az ifjúsági törvények és törvénytervezetek, a szervezetek és helyi folyamatok feldolgozásával. A kötetben a közösségi, helyi, nemzeti, összmagyar és európai dimenzió egyaránt megjelenik, továbbá olyan elemek, mint virtuális ifjúsági munka kérdésköre, vagy az emberi jogi nevelés, globális nevelés, mint a nemzetközi munkában kitörési pontoknak számító területek.

 

Ulrich Beck: A választás tétje
Szeged, 2006. 95p. B5

„Ulrich Beck a 2005. évi német választások elott azzal bocsátotta útjára könyvét, annak ellenére, a hogy a kilátások nem fényesek, mégis hasznos lesz, ha az egészet, beleértve a választási harcot és a választás kimenetelét, az eredménybol kiindulva vesszük szemügyre. Azt gondoljuk, hogy Beck könyve néhány hónappal a magyar országgyulési választások után is sokat segíthet a globalizáció és a magyar politika viszonyának értelmezésében, a különbség talán annyi, hogy Magyarországon Gregor Samsát Pató Pálnak hívják…

 

A perifériából a centrumba – Erdélyi fiatalok helyzetképe az ezredforduló után (Szerk: Gábor Kálmán – Veres Valér)
Szeged–Kolozsvár, 2006. 193p. B5

Tartalom: Gábor Kálmán: Bevezetés – A perifériáról a centrumba. Elõzetes hipotézisek a határon túli magyar fiatalok helyzetének az értelmezéséhez; Veres Valér: Az erdélyi fiatalok társadalmi strukturális helyzete és jövõtervezése; Papp Z. Attila: Idõhasználat és iskolai teljesítmény a romániai magyar középiskolai kultúrában; Csata Zsombor: Az iskolázottsági esélyek társadalmi meghatározottsága az erdélyi magyar fiatalok körében; Erdei Itala: Hallgatói mobilitás a Kárpát-medencében; Csata István:Az erdélyi magyar fiatalok értékeirõl ; Nagy (Bernáth) Julianna Krisztina: Vallásosság, de (még) milyen?! Erdélyi magyar fiatalok vallásossága 2001-ben; Veres Valér: Az erdélyi magyar fiatalok nemzeti identitását meghatározó tényezõk.

 

Pászka Imre: A fordított folyamatok struktúrái
Szeged, 2006. 360p.

A kötet Pászka Imre Szociológus az 1990-es években és az ezredforduló táján született írásait foglalja magába, amelyek különböző helyeken íródtak, itthon és külföldön, s különbözõ helyeken is jelentek meg.
A tudástörténet az emberi megismerési folyamatban felhasznált elméleteket, módszereket genetikus megközelítésben vizsgálja, tárgya minden magunkról és másokról elbeszélt tudás, amellyel az ember a történelemben a természeti környezete és saját életvilága támasztotta kérdés-kötegek megoldására kereste, illetve keresi a válaszokat.
A kötet írásai azonban a különbözõ dolgokról tapasztalt és lehetséges tudásokat beszélik el, amelyeket az adott kor lehetõségei, körülményei, a szubjektív szándékok és látásmódok határolnak be, illetve sematizálnak.

 

Ulrich Beck: Mi a globalizáció?
Szeged, 2005. 190p B/5

Dr. Ulrick Beck (1944) a szociológia professzora a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen és a London School of Economics-on. Hannoverben nott fel, miután a szülei Nyugat-Németországba költöztek. Érettségi után eloször Freiburgban jogot tanult, majd ösztöndíjjal szociológiát, filozófiát, pszichológiát és politika-tudományokat hallgatott a müncheni egyetemen. Egyetemi tanulmányait 1972-ben fejezte be és 7 évvel késobb habilitált szociológiából. Felesége Elisabeth Beck-Gernsheim, akivel több munkát közösen írt. Ulrich Beck gazdag alkotói munkásságát 2005-ben Schader-díjjal ismerték el Németországban. (A darmstadti Stader-Alapítvány a társadalomtudományok és a gyakorlat közötti párbeszédet támogatja.) Ezt a magas rangú (és legmagasabb összeggel - 15.000 euro - járó) díjat évente egy olyan társadalomtudósnak adják, aki az elméleti kutatásai mellett a gyakorlatban is erofeszítéseket tesz az aktuális társadalmi problémák megoldásáért. A díjat megítélo kuratórium Ulrich Beck "világszerte elismert jelentos tudományos, és társadalmi tevékenységét, és a széles közönségnek is szóló, nagyszeru tudományos publikációit" jutalmazta.

 

Gábor Kálmán: fesztiválok ifjúsága és a drog
Szeged, 2005. 88p B/5

© Belvedere Meridionale 2005.
fesztivalok_ifjusaga.pdf

Tartalom: Gábor Kálmán: Sziget-kutatások 2000-2004; Gábor Kálmán: A fiatalok veszélyeztetettsége. Feszültségoldó technikák használata; Jancsák Csaba - Tarnay István: Fesztiválok ifjúsága és a drog - grafikonok; Király Erzsébet: „Szóval nem látom értelmét, hogy miért hagyjam abba…” – interjú

 

Ifjúsági korszakváltás - Ifjúság az új évezredben (tanulmánykötet)
Szeged, 2004. 373p B/5

(Adobe PDF dokumentumok, 175 + 198 oldal, 1 314 321 + 547 440 bájt)
© Belvedere Meridionale 2004.
ifjusagi_korszakv.pdf

Tartalom: Csákó Mihály: Ifjúság egy áttagolódó társadalomban; Hrubos Ildikó: Mobilitás Európában; Lukács Péter: A felsőoktatás expanziója; Somlai Péter: Család és ifjúság; Gábor Kálmán: Globalizáció és ifjúsági korszakváltás; Tóth Olga: Férfiak és nők különbsége; Murányi István: Identitás, nemzeti identitás; H. Sas Judit: Elképzelt családok; Boreczky Ágnes: Család(történetek) és életutak; Szapu Magda: A zene mentén szerveződő mai ifjúsági csoportkultúrák; Horkai Anita: Screenagerek. Kultúrák közötti kommunikáció az iskolában; Vidra Anikó: Fiatalok térhasználata; Jancsák Csaba - Matiscsák Attila:
A hallgatói mozgalmak és az önkormányzatiság a '80-as, '90-es években; Szűcs Norbert:
A cigányokkal kapcsolatos társadalmi távolság mértéke a szegedi középiskolás fiatalok körében.

 

A látóhatár mögött (tanulmánykötet)
Szeged, 2004. 222p. A/5

Tartalom: Héjjas Barbara: A fiatalok társadalomképe dalszövegek tükrében; Nagy Gábor Dániel: Politikai pártpreferenciák és szavazótáborok Szegeden, 2000-ben és 2001-ben; Nagy Terézia: Kapcsolatháló-elemzés egy szegedi hajléktalan csoportban; Szűcs Norbert: Az Óperenciás-tengeren is túl... Magyar au-pairek Nyugat Európában és az Egyesült Államokban; Szűcs Norbert: A cigányokkal kapcsolatos társadalmi távolság mértéke a szegedi lakosság körében.

 

Kisebbségszociológia (tanulmánykötet)
Szeged, 2003. 144p. A/5

Tartalom: Nagy Terézia: Az ifjúsági szubkultúrák az ezredfordulón; Baranyai Klára - Komáromi Zsuzsa: Szexuális kisebbségek; Nagy Gábor Dániel: Szociológiai elemzések, főbb kutatások, elméleti alapvetések a magyar zsidóság helyzetéről 1990-től napjainkig; Szűcs Norbert: A cigányság szociológiai szakirodalma a rendszerváltás utáni Magyarországon; Nagy Judit - Varga András: A határon túli magyarok szociológiai szakirodalma a rendszerváltás utáni Magyarországon

 

Gábor Kálmán - Kabai Imre - Matiscsák Attila: Információs társadalom és az ifjúság
Szeged, 2003. 54p. B/5

A tanulmánykötet elsősorban a 15-29 éves fiatalok kommunikációs szokásait próbálja bemutatni és tényszerű közelségbe hozni. Olyan stratégia pontokra mutat rá, amely mentén az info-kommunikációs rendszer felépülhet, bemutatja a fiatalok számítógép és Internet használati szokásait több korcsoportra lebontva, tényszerűen értékelve.

 

Gábor Kálmán: Győr-Moson-Soprom megyei 15-29 éves fiatalok,
Szeged, 2002

A neves ifjúságkutató, az Oktatáskutató Intézet munkatársa 55 grafikonnal és 11 táblázattal gazdagított kötetével első alkalommal kerül ilyen témájú kutatás kiadásra. A kutatás fontos tanulságokkal szolgál mind a prosperáló mind a válságtérségekben élő fiatalok problémáinak megértéséhez, végső soron pedig az ország egészében megfigyelhető társadalmi jelenségek értelmezéséhez.

 

Társadalmi átalakulás és ifjúság - A szabadság mint esély?
Szeged, 2000

A kötet az azonos címmel Budapesten rendezett tudományos konferencia írott változata, érinti a mai magyar ifjúságkutatás legfontosabb kérdéseit (felsőoktatás, pályakezdés, szenvedélybetegségek, fiatalkori bűnözés stb.).

 

Gábor Kálmán: A középosztály szigete.
Szeged, 2000

© Belvedere Meridionale 2000.
kozeposztaly_szigete.pdf

A szociológus a Pepsi Szigetről készített alapos, fotókkal és grafikonokkal gazdagon illusztrált tanulmánya.

 

Kálmán Gábor: The Island of The Middle Class / Die Insel der Mittelklasse.
Szeged, 2001

A középosztály szigete című könyv angol illetve német nyelvű fordítása.

 

Az oldal tetejére