| >Történet |
|
A lap születésének 10. évfordulóján, 1998-ban emlékező visszatekintésre és a múlt értékelésére kértük az egykori főszerkesztőket (Annus Gábort, Nagy Tamást, Jancsák Csabát, Döbör Andrást, Kiss Gábor Ferencet). A visszaemlékezések a Belvedere Repertóriumban jelentek meg (összeállította Balog Éva, 1998-ban).
Annus Gábor
A tízéves távlatból való (1998-ból 1989-re) visszatekintés mindig veszélyes. Az, akinek sorsa abban az időben, abban a három évben összefonódott a lapéval, nehezen tud igazán objektív lenni. Olyan, mint a gyermekét útjára bocsátó szülő; egyik szeme sír, csak a másik nevet. Eszébe jut az első évek csetlésebotlása, bizonytalankodása, az első szavak (lapszámok) megjelenésének öröme, a „valami maradandót alkottunk” felemelő érzése. Mindezt kissé beárnyékolja az aggódás: ha nem vagyok mellette, megálle a saját lábán, tényleg nincs már rám szüksége? De félre a személyes érzésekkel, érzelmekkel, nézzük a tényeket. Az 1989 óta eltelt tíz év valóban nagy idő egy lap, egy ember, de egy ország életében is. Ennek a lapnak pedig igazán nagy idő,hiszen 1989 őszén, amikor két csoporttársammal - hagy írjam le a nevüket: Kersner Ákossal és Soós Mihállyal - elhatároztuk, hogy egy lapot indítunk a történelem tanszéken, bizony nagy vállalkozásnak tűnt. Nagynak az előzmények, a korábbi példák hiánya miatt, nagynak a kiszámíthatatlan hallgatói reagálások, az olvasók érdeklődése - vagy inkább érdektelensége - miatt is (volt hallgató, aki szemünkre vetette:,,A főiskolán nincs is történészhallgató egy se, csak történelem szakosok vannak!”; volt oktató, aki a lap indulása után rögtön be akarta zsebelni a dicsőséget: „Örüljünk, hogy a tanszék publikálási lehetőséget biztosít számunkra!”). Tudtuk, hogy hallgatói lap indítása mindig kilátástalan vállalkozás; nem lehet sejteni, hány lapszám jelenik még meg; mi történik, ha a szerkesztők előbb-utóbb befejezik tanulmányaikat; ha nem kapunk további anyagi és erkölcsi támogatást. Szerencsére minden körülmény nekünk - és az új lapnak - kedvezett. ‘89-ben voltunk, a rendszerváltás kezdetén, az akkori hallgatók és oktatók is érezték a változás, a változtatás lehetőségét, mindenkit megérintett egy új, szabadabb világ fuvallata. Joggal írhattuk első számunk vezércikkében: „Az elmúlt években végbemenő - s még korántsem lezárult - változások egy jobb jövő, egy emberibb társadalom lehetőségét hordozzák magukban. Ehhez a jövőhöz azonban szükség van arra, hogy múltunkat is tisztán lássuk, láttassuk. Lapunk címe is erre utal: Belvedere (e:) Belvedére) ol. 1. Olyan hely, ahonnan szép kilátás nyílik, 2. ép. Magaslaton épült palota, villa, díszes kilátó (a. m. szép kilátás). Ahogyan a kilátás is csak akkor lehet szép, ha zavartalan, úgy a múltba is csak akkor tudunk jól visszatekinteni, ha nem zavarja semmiféle szemellenző a látásunkat...” Ez az első szám még stencilezve készült, és nem kellett ugyan a bokrok között bujkálnunk a stencilgéppel, mint nem sokkal előtte a demokratikus ellenzéknek, de azért egy jó adag bátorság szükségeltetett a cikkek közléséhez, nem is elsősorban a mi, hanem a kiadásért is felelős tanszékvezető részéről. Hiszen mi kellő vakmerőséggel belevágtunk a szerkesztésbe, egy Pázmány Péter-idézet szellemében: „A magunk sorsán nekünk kell rágódnunk, mert ha nekünk nem fáj saját nemzetünk romlása, nem tudom, ugyan kinek fájhat.” A Hajdani vármegyéink sorozat kezdő részeként bemutattuk Háromszék vármegyét, korabeli rádiófelvételek alapján több részben ismertettük a második bécsi döntés végrehajtását, megjelent egy írás az éves őszi erdélyi kirándulásunkról. (Ne feledjük: még előtte voltunk az új Magyar Köztársaság kikiáltásának, a romániai forradalomnak, és előtte a szabad választásoknak.) Az első szám második felében írásokat közöltünk a hódmezővásárhelyi ótemplom körüli ásatásokról, a szentesi takácscéh jegyzőkönyveiről, a nürnbergi perről, valamint olvasható volt a Téka és az Anekdota kincs rovatunk is. Jól látható, hogy már ekkor - ebben a kis 16 oldalas füzetben - kialakult az a külső, kialakultak azok a főbb rovatok, amelyek ma is meghatározzák a lap arculatát. (Ha nem így van, a mai szerkesztők majd megcáfolnak.) Nem volt hiábavaló a remény: „..szívesen látunk, látnánk írásaitokat lapunkban bármely történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi vagy más egyéb témákról. Számítunk munkátokra, számítunk segítségetekre. Reméljük, a mi Belvederénk sziklára épült, nem homokra.” Örömmel tölt el, hogy a Belvedere (az ötödik számtól, 1990 áprilisától, a hasonnevű fővárosi lap megkeresése nyomán: Meridionale [déli] Belvedere) nemcsak túlélte a többszöri - elkerülhetetlen - szerkesztőváltást, hanem folyamatos felfelé ívelő pályafutása során azzá lett, amivé az első szerkesztők is szánták: egy igen színvonalas szakmai lap, mely elé „tanszéki” jelzőt csak idézőjelben szabad leírni, hiszen jelentősége messze túlmutat Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Közhely, de csak azt tudom mondani: még sok ilyen tíz évet, Belvedere! Nagy Tamás,
A törekvés csak részben valósult meg. Egyrészt az újabb Belvederék (1993/V. 1-2., 1994/VI. 3-4.) jelentős tartalmi és formai fejlesztés mellett valóban megvalósították azt a tervet, hogy a lap minél több hallgató első publikálási fórumává váljék. (A lap technikai fejlesztése elsősorban Nyerges Zsolt érdeme volt.) Viszont a kimagasló tehetségű Farkas István idegösszeroppanásai, végül tragikus eltűnése, illetve Hevesi István a történelminél erősebb érdeklődése az irodalmi témák iránt, a szerkesztőséget hamarosan a Jancsák-Nagy párosra redukálta. A kétszemélyes munkaközösség - a lap fejlődő színvonalára gondolva - eredményesnek bizonyult. Olyannyira, hogy ez az új kollégákat kényelmessé tette: cikkeiket határidőre leadták... és elégedetten fellapozták a kész újságot. Kevesen tudják, hogy 1992 és 1996 között a szerkesztői, korrektori, terjesztési feladatok (és 1994 után kényszerűségből a tördelés is!) teljességgel kettejükre hárult. Emiatt és a vészesen növekvő nyomdaköltségek következményeként gondok jelentek meg a rendszeres megjelenésben. 1994 őszétől Jancsák Csaba lett a szerkesztés vezetője. Kétéves főszerkesztősége idején vált a lap tipográfiájában színvonalas kötetté. A korábbi jellegzetes arculat nem változott, ám a vastagodó Belvederék védőborítóként szolgáló kartonborítót kaptak. Nagy Tamás, történelem szakos egyetemistaként - mint főmunkatárs - a lapnál maradt, két új szerkesztő (Kósa Kinga, Tóth Andrea) lépett a dolgozók közé. Az induló rovatok („...a síneken”, Messzelátó, Gyűlölet!, Pihenő) a tanulmányírók specializálódását jelezték és elősegítették a hallgatói kutatócsoport-alakulást (vasút- és zsidóságtörténeti kutatócsoportok,1994-96). A Parthiscum rovat, a tanszéken folyó helytörténet-kutatás lecsapódása, (Majzik Andrea szerkesztői munkáját dicsérve) a hallgatói munka inspirálójává vált. A segítő kritikák (Benda Kálmán,Glatz Ferenc, Kristó Gyula és Polányi Imre) mellett megjelentek az első támogatók is (Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Millennium Emlékbizottság, Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány). A lap második korszakában a szerkesztők a régi Belvederéből igyekeztek megőrizni a megőriznivalót, rovatokká fejlesztve vettek át néhány addigi cikksorozatot (Hajdani vármegyéink, Téka, Anekdotakincs), és igyekeztek a lap tartalmát tematikussá tenni. Új rovataikkal, egyszerre próbáltak specifikusan lokálisak és „messzelátók” lenni. Az állandó rovatokat idővel a formálódó kutatási területekről szerkesztett tematikus egységek (magyar vasúttörténet, rasszizmus- és antiszemitizmus-történet) egészítették ki, hogy aztán újabb összefoglalások (köztes-európai történeti földrajz, néprajz, Írország,) is készülhessenek. Ez időre - és ebben vitathatatlan szerepe volt Nagy Tamás tanszéki óraadói működésének - néhány harmadéves hallgató (Döbör András, Kiss Gábor Ferenc, Jaksa Helga és Kákonyi Gellért) fogékonnyá vált a tollra, és velük 1996 tavaszán az időszerű őrségváltás megtörtént. Az ekkor főszerkesztővé választott Döbör András három éves tevékenysége jelentette a lap ez idáig harmadik korszakát. A megújult szerkesztőség új rovatok indításával jelezte a hallgatók érdeklődési körének változását, természetesen megtartva a jól bevált rovatokat és rovatszerkezetet. A hagyományok őrzése, formai finomítások és új utak keresése egyaránt jellemezte a munkát. Jaksa Helga szerkesztő a „...még a régi öregöktu’ hallottam...” című néprajzi rovat elindításával és állandóvá tételével nyert feladatot. Kiss Gábor Ferenc hadtörténeti rovata (Hadak útján) a harmadik év végére megizmosodott, a téma iránt érdeklődő hallgatók egész sora írt megalapozott recenziókat, referátumokat. A főszerkesztő a napjainkban egyre szélesebb körben alkalmazottá váló oral history lapon belüli megjelenésének szükségességét hirdette - az elmúlt negyven-ötven éves korszakkal foglalkozó hallgató-szerzők az eseményekre visszaemlékező „források”, a történelem velünk élő tanúinak tucatját keresték meg, interjúkat készítettek, pályájukat dokumentálták. Forró Lajos ilyen feldolgozói alapokon nyugvó szerkesztői munkáját a Vajdaságban lezajlott 1944-45-ös események feldolgozásával kezdte, majd rovatot indított Balkane moj/Az én Balkánom címmel. A szükségszerűségek felismerése vezetett a Szemtanú rovat elindításához, melyben ismert és kevésbé ismert emberek meséltek élőszóban, vagy naplóik, fényképeik által a múltról. Döbör András irányítása alatt vált fő jellemzővé a tematikus lapszám megjelenése. Nemzeti történelmünk nagy évfordulóival egy (az 1956-os események), vagy több (1848-49 történései) lapszám foglalkozott. Új színt vitt a Belvederébe az interjúk, körkérdések (Ezernyolcszáznegyvennyolc, Te csillag!), illetve a politikai, tudományos és kulturális közélet jelentős személyiségei gondolatainak mind nagyobb számban való megjelenése. E harmadik korszak alatt a lap, egyfelől a folyamatos, szikár önvizsgálatnak (a kritikát értő fülek) köszönhetően megemelkedett színvonal, másfelől a hallgatók számára nyújtott publikációs lehetőségteremtés által meghatározott heterogenitás határvonalán egyensúlyozott. Az 1996-99 közötti évek tapasztalata az, hogy a lap kinőtte az induló kereteket. Időszerűvé vált tehát 1999 tavaszán a váltás. A főszerkesztői posztot 1998 áprilisától Kiss Gábor Ferenc tölti be. A szerkesztőségben ekkor megjelenő új tagok (Bodnár Tamás, Hegyi Gergely, Koteczki István, Mészáros Csaba) - a tapasztalt munkatársak segítségével - biztosítják a folyamatosságot, illetve az olvasókkal való fokozott kapcsolattartást. A szerkesztők és az állandó munkatársak mélyebb bevonása a napi munkába lehetőséget teremt a lapszámok megjelenésének időbeni sűrűsödésére. Fontos feladat az elért nívó szinten tartása, s ha lehet, továbbfejlesztése. A kialakult rovatstruktúra megengedi, hogy a témák legszélesebb választékát illesszük a lap profiljába. A lap tízéves működése alatt kikristályosodott cél az otthont adó Történettudományi Tanszékkel, a főiskola és a szegedi egyetem oktatóival való eredményes együttműködés - a kritikai szellem megmaradásában, valamint a lap által hirdetett pályázatok elbírálásában. Célunk még az 1990-ben indult Belvedere Kiskönyvtár sorozat (ISSN 1217-3495; kötetszerkesztők: Annus Gábor, Döbör András, Jancsák Csaba, Nagy Tamás, Nyulassy Ágnes, Kiss Gábor Ferenc, Kósa Kinga, Szegfű László, Zakar Péter) mellett a történeti segédtudományok kutatásait közlő a Belvedere Segédkönyvtár sorozat elindítása. (1998) Szerkesztőségi változások 1999 áprilisában a főszerkesztői tisztséget átvéve egyszerre volt nehéz és könnyű dolgom. Mivel már korábban, Döbör András főszerkesztő mellett részt vettem a szerkesztési munkálatokban, így a lapkészítés munkafolyamatait a gyakorlatban is megismerhettem. Ezentúl mindenkor számíthattam a korábbi főszerkesztők s a lapot támogató történészek tanácsaira. Ugyanakkor kihívás volt, hogy az elért színvonalat ne csak megtartsuk, hanem továbblépjünk, bátran változtassunk, okosan fejlesszünk. Továbbvittük a már meglévő rovatokat, de újakkal is megjelentünk. Dr. Szegfű László indította útjára a Miscellaneae rovatot, melyben - címnek megfelelően - vegyes tartalmú, apróbb cikkek jelennek meg, hasznos motívumokra hívja fel a figyelmet, teret ad bizonyos kombinációknak, bizonyításra váró tételeknek. A dél-alföldi régió közúti közlekedés- és repüléstörténetének feldolgozásával lapunk egy kevéssé ismert és kutatott téma publikálását vállalta, elsősorban Engi József és Pusztai János kutatómunkájának köszönhetően. A Hadak útján rovatban Babos László, Hegyi Gergely, és Bagi László munkájának köszönhetően új területként, az egyetemes hadtörténeten belül kiemeltebben foglalkozhattunk a helyi háborúk problémakörével. Ugyanakkor a magyar hadtörténet eseményeinek folyamatos feldolgozását továbbra sem feledtük. Hajdani vármegyéink és a Téka rovatok minden lapszám részét képezik, míg Anekdotakincs rovat inkább egy-egy tematikus lapszám esetén került megszerkesztésre. A „..még a régi öregöktu’ hallottam...” című néprajzi rovatunk Kertész Péter gondozásával újra rendszeresen megjelenik. Elkötelezettségünket jelzi, hogy az SZTE BTK Néprajzi Tanszék oktatói szakmai felügyeletével néprajzos hallgatók és kutatók írásaiból bortörténeti különszámot jelentettünk meg. Nótári Tamás tevékenységének köszönhetően a jogtörténet, az ókori és koraközépkori történelem területén erősödött lapunk, a szerkesztőbizottság tagjaként saját írásai mellett mára - hűen a lap szellemiségéhez - tanítványait is felénk irányítja.
A lap 20 éve alatt mindig kiemelt helyen szerepeltettünk Szeged és a dél-alföldi régió helytörténeti témáiban írt szövegeket. E körben a szerkesztőség legaktívabb tagja Miklós Péter volt, aki tematikus számok szerkesztése mellett különösen egyház- és helytörténeti vonalon segítette elő a Belvedere fejlődését. Szemtanú rovatunk továbbra is folyamatosan közöl visszaemlékezéseket, interjúkat, különösen a XX. századi magyar történelem témakörében. Ezen szubjektív források segítségével színesíthettük ismereteinket a második világháborúról, az 1956-os forradalomról, a XX. századi magyar rendszerváltozásokról. A lap szerkesztősége együttműködik a szegedi Móra Ferenc Múzeummal (Miklós Péter, Újszászi Róbert, Zombori István), és megalakulásától kezdve a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeummal (Mészáros Tamás, Vincze Gábor) közös programok, publikációk megvalósításában. A korábbi hagyományoknál maradva rendszeresen szerkesztünk tematikus lapszámokat: „Ha a Tisza borból volna” (bortörténet, 2008.: szerk. Mód László, Simon András); „Semmiféle diktátort nem kívánunk” (Magyarország, 1947. 2007. szerk.: Miklós Péter); Kimigayo (Japán története, 2007. szerk.: Terjék Miklós) ,,Indivisibiliter ac inseparabiliter” (Dualizmus, 2007. szerk.: Miklós Péter); ,,Soha, sosem az Én került előtérbe, hanem mindig a Mi” (1956-os forradalom és szabadságharc, 2006. szerk.: Kertész Péter, Kiss Gábor Ferenc) ,,Nem küszködünk a britekkel. Legyőzzük őket!” (Helyi háborúk, 2006. szerk.: Kiss Gábor Ferenc);
Magyar Hírmondó (sajtótörténet, 2006. szerk.: Döbör András); A második világháború emlékezete (2005. szerk.: Kiss Gábor Ferenc). Napjainkban folyamatban van a középkori, illetve Latin-Amerikával foglalkozó tematikus számuk szerkesztése. Könyvkiadás Non-profit kiadói tevékenységünket új sorozatok kiadása mutatja. 1998-tól a történeti munkák után a társadalomtudományi témák felé tágítottuk a kiadói profilt. Az évi négy lapszámon felül mindezidáig összesen 71 kötetet jelentettünk meg. 2000-től jelennek meg az Ifjúsági korszakváltás sorozat kötetei (ISSN 1585-8448, szerkesztőbizottság: Gábor Kálmán, Jancsák Csaba, Matiscsák Attila, Szemerszki Marianna, Tibori Tímea, Utasi Ágnes). Az MTA Szociológiai Kutatóintézetével közösen szerkesztett sorozat célja, hogy helyt adjon a legújabb hazai ifjúságszociológiai és szociográfiai munkáknak. Célja továbbá a legfontosabb nemzetközi ifjúságszociológiai és szociológiai munkák magyar nyelvű, illetve a hazai ifjúságkutatások eredményeinek angol és német nyelvű kiadása. Sorozatban eddig 18 kötet jelent meg. A Településszociológiai tanulmányokban (ISSN 1789-3798, sorozatszerkesztő: Rácz Attila) a dél-alföldi település-kutatások eredményeit jelentetjük meg az SZTE BTK Szociológiai Tanszékének támogatásával megjelenő sorozatban. Belvedere Segédkönyvtár (ISSN 1585-1540, sorozatszerkesztő: Maróti Egon): a sorozat a történeti segédtudományok tematikájában született tudományos eredményeket közli. Ezidáig négy kötet (szerzők: Hoffmann Zsuzsanna, Karácsonyi Béla, Nótári Tamás, T. Horváth Ágnes) jelent meg e sorozatban. A rendszerváltás után kutathatóvá vált új témák, a korábban hallgatásra ítélt szemtanúk megszólalása ösztönözte a Szemtanú (ISSN 1587-2963, sorozatszerkesztő Jancsák Csaba) sorozat elindítását. Célul tűztük ki az oral history módszertanán alapuló visszaemlékezések, naplók, interjúk és kutatási tanulmányok megjelentetését a XX. század történelmi eseményeinek, legfőképpen pedig az 1950-es évek történéseinek tematikájában. Sorozatban eddig 10 kötet jelent meg, köztük a MEFESZ történetét feldolgozó könyv. (A kötetek szerzői: Bálint László, Michnay Gyula, Kiss Tamás, Kesselyák Péter, Perbíró József, Péter László, Vida Mihály, Velcsov Márton) A magyar és a szegedi közlekedéstörténeti és szervezettörténeti kutatások eredményeit jelentetjük meg a Közlekedéstörténeti tanulmányokban. A sorozat eddig megjelent három kötete a szegedi repülés történetével, a magyar, illetve a szegedi közúti közlekedés történetével foglalkozott. (Szerzők: Engi József, Pusztai János) E sorozat keretében jelent meg társkiadásban Kubinszky Mihály Emlékképek a 424-esrol című kötete is. A Belvedere Jegyzetek a felsőoktatási segédanyagokat kurzusok szerinti tematikában közlő sorozatban eddig három kötet jelent meg T. Horváth Ágnes tollából. A Belvedere és az Internet világa A www.belvedere.meridionale.hu című honlapunkon (technikai szerkesztő Szabó Erik) jól nyomon követhető tevékenységünk. Erről a digitális felületről a megjelent lapszámaink pdf vagy rtf formátumban ingyenesen letölthetők.
A Belvedere szerkesztősége 2006-ban indította útjára az 1956. október 16-án alakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége történetét - levéltári források, illetve a személyes narratívák módszertana alapján - feldolgozó honlapot. Kutatási eredményeinket a www.mefesz.hu oldalon jelentetjük meg. Szerkeszti Jancsák Csaba. 2007 szeptembere óta futó kutatási projektünk felsőoktatási hallgatói önkormányzatiság történetének feldolgozása. A gyűjtött forrásanyagainkat és a feldolgozás eredményeit a www.hallgatóimozgalom.hu honlapon publikáljuk. A honlap tartalmát Jancsák Csaba és Kiss Gábor Ferenc, technikai felületét Dupsky László szerkeszti. Határok nélkül „Délszaki szép kilátást nyújtó helyként” (ld. Belvedere Meridionale) természetes az országhatárokon átívelő kapcsolatok kialakításának igénye és küldetése, határon túli kapcsolatainkat ezért tudatosan szerveztük, építettük, különösen Délvidék és Nyugat-Románia irányába, ugyanakkor három éven keresztül szerveztünk és tartottunk magyar nyelvi és kulturális tábort kárpátaljai gyermekeknek Kőrösmezőn.
Délvidéken a szabadkai Nyitott Távlatok egyesület, míg Aradon az Alma Mater Alapítvány a legfőbb partnerünk. Ezt jelzik a Szövétnek folyóirat (Arad) és Belvedere közös tematikus lapszám kiadása 2008-ban, továbbá közös konferenciák (2006, 2007, 2008), tanulmányutak, valamint diák tanulmányi versenyek (délvidéki vetélkedő 1956-ról), illetve a könyvadományaink. Ezzel együtt nagy tisztelettel jelentettünk meg határon túli szerzőktől való írásokat, illetve dolgoztunk fel határon túli témákat (Forró Lajos, Kocsis Zsuzsanna, Matuska Márton, Pávai Gyula, Puskel Péter, Ujj János tanulmányait). Az együttműködés további elmélyítését jelentette eurorégiós történelemtanár együttműködési hálózat kialakítása Arad-Szabadka-Szeged között. Ennek formába öntése történt meg 2007-ben az Európai oktatás és kisebbségi identitás a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban konferencián. A résztvevő egyesületek: Alma Mater Alapítvány (Arad), Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület (Pécska), Ürményházi Ifjúsági Klub, Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Belvedere Meridionale Alapítvány. Az elvégzett munkát az konferencia nevével azonos című kötet dokumentálja. Oktatás-fejlesztés A Belvedere vezetése (Döbör András, Kiss Gábor Ferenc, Jancsák Csaba, Zalai Anita) Szegfű László támogatásának és oktatásszervezői munkájának köszönhetően részt vett/vesz a korábbi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, ma Juhász Gyula Pedagógusképző Kar történelemtanár és társadalomtudományi szakember képzésben, mint a Történettudományi Tanszék, mai jogutódja az Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék Regionális és Környezettörténeti Szakcsoport munkatársai. A Belvedere szerkesztőségében született meg a „történész-menedzser” betétlapos képzés ötlete, mely 2000-tol mintegy 8 éven át nyújtott civil szervezői speciális ismereteket a képzést felvevő hallgatóknak.
Ma ez a képzés a Pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi Intézete által indított „Közösségi civil szervező” akkreditált felsőfokú szakképzésben él tovább.
A Belvedere Alapítvány az SZTE JGYPK-n folyó „Ifjúságsegítő” felsőfokú szakképzést azzal támogatja, hogy a www.ifjusagsegito.hu honlapon a hallgatók számára ingyenesen elérhetővé teszi ifjúságügyi köteteinek tartalmát. Közösségépítés A lap munkatársai számára 2000-tol rendszeresen szervezünk nyári Belvedere táborokat, ahol a történettudomány s a rokon területek legújabb eredményei vagy fontosabb problémái kerülnek megvitatásra. A történész-kutatók mellett más szakterületek képviselői is színesítették a táborok programját. Történelem és interdiszciplinaritás (1999, Pálmonostora. Előadók Kruppa Tamás, Rácz Lajos, Szegfű László, Zakar Péter); „A Magyarság 1100 éve a Kárpát-medencében” (2001, Mártély. Előadók Marjanucz László, Papp Sándor, Szegfű László); Politikai manipuláció a történelemben (2002, Szeged-Sziksóstó. Előadók: Dulka Andror, Pelyach István, Szegfű László, Zakar Péter); Bocskai István Emléktábor (2004, Szeged-Sziksóstó. Előadók Bíró Csaba, Kruppa Tamás, Nagy Tamás, Süttő Szilárd, Szegfű László,); „Délvidéki magyar évszázadok” (2005, Magyarkanizsa. Előadók: Döbör András, Forró Lajos, Hegedűs Attila, Kiss Gábor Ferenc, Matuska Márton, Nagy Tamás, Zakar Péter,); Rendszerváltozás a 80-as évek végén Magyarországon (2006, Lakitelek. Előadók:Bakos István, Bíró Csaba, Bíró Zoltán, Jancsák Csaba, Lezsák Sándor, Madácsy Tamás, Mészáros Tamás, Mészáros Ferenc, Kiss Gábor Ferenc, Olajos István, Zakar Péter), Magyarság, kultúra és civil identitás (2007, Arad. Előadók: Bálint Zoltán, Jancsák Csaba, Kiss Gábor Ferenc, Pálfi Sándor, Ujj János). 1999 tavaszától kerül megrendezésre a Belvedere Kupa kispályás labdarúgó bajnokság történelem szakos hallgatók számára. A nagy népszerűségnek örvendő versenyt rendszeresen 6-8 hallgatói, illetve hallgatói-oktatói vegyes csapat részvételével bonyolítottuk le. A kupákon a szerkesztőség rettenthetetlen All Star csapata az eddigi statisztika szerint a középmezőnyben szerepelt, ez szórásban a dicsőséges 3. és az 5. hely közötti teljesítményt jelent. (A csapat tagjai napjainkig: Ádám Péter, Baricz Árpád, Bíró Csaba, Domokos Tamás, Döbör András, Félegyházi Török László, Forró Lajos, Gárdián Zoltán, Jancsák Csaba, Juhász Pintér Pál, Kákonyi Gellért, Kiss Gábor Ferenc, Komáromi Csaba, Koteczki István, Kovács József, Márton Imre, Ménesi György, Mészáros Csaba, Nagy Ferenc, Nagy Tamás, Nagy Tomaj, Petheo Attila, Papp Norbert, Szuperák Attila, Vincze József, Zakar Péter). A Belvedere Meridionale Alapítvány A lap megjelenésének segítésére 1995-ben jött létre a Belvedere Meridionale Alapítvány, mely 1998-tól bekerült a közhasznú szervezetek nyilvántartásába. Az alapítvány elnöke Szegfű László, alelnöke Kiss Gábor Ferenc, titkára 1998-ig Nyulassy Ágnes, 1998-tól Jancsák Csaba, további kuratóriumi tagjai Döbör András, Nagy Tamás, Nyulassy Ágnes, Zalai Anita. A Felügyelo Bizottság elnöke Dömötör Máté, további tagjai Márton Imre és Mészáros Csaba. Mély fájdalmunk, hogy az alapítvány alapítója Bezdán Sándor tanár úr ma már nem lehet közöttünk. |